Vége a játéknak? Az EU nem habozna büntetni egy új magyar törvény miatt.
Brüsszel most komolyan vizsgálja a magyar kormány legújabb törvénymódosítását, amely lehetővé teszi a rendőrség számára, hogy arcfelismerő technológiával azonosítsa a tüntetőket. A döntés már önmagában is erős reakciókat váltott ki az Európai Unióban – de a történet itt még nem ér véget. A szabályozás nem csupán adatvédelmi és technológiai kérdéseket vet fel, hanem a gyülekezési jog és az LMBTQI közösségek védelme miatt is komoly nemzetközi figyelmet kapott.
Az EU nyomoz: sérti-e a törvény az AI-rendeletet?
A március közepén elfogadott magyar jogszabály két ponton különösen érzékeny az EU számára:
- Valós idejű biometrikus megfigyelés – amit az új uniós mesterséges intelligenciáról szóló rendelet gyakorlatilag tilt.
- Gyülekezési jog korlátozása, amely a Pride rendezvényeket is ellehetetleníti.
A Bizottság jelenleg azt elemzi, hogy valóban valós idejű arcfelismerésről van-e szó. Ha az adatok feldolgozása csak késleltetve történik, az technikailag nem tilos, viszont „magas kockázatúnak” minősül – így például kötelező lenne hozzá bírói engedély és hatásvizsgálat is. Az eljárás részletei azonban egyelőre nem átláthatók.
35 milliós bírság és forrásfelfüggesztés is jöhet?
Ha az Európai Bizottság szabálytalanságot állapít meg, többféle eszközhöz is nyúlhat. Akár 35 millió eurós bírságot is kiszabhatnak – de az is előfordulhat, hogy a döntést a jogállamisági eljárás keretében értékelik, ami újabb EU-s források befagyasztásához vezethet.
A magyar kormány szerint minden rendben van, és a törvénymódosítás megfelel az uniós előírásoknak. Csakhogy az uniós döntéshozók nem biztos, hogy így látják. Az AI-rendelet egyik társszerzője, Brando Benifei például kiemelte: az ilyen rendszerek nemcsak az emberek engedély nélküli azonosítására alkalmasak, de érzékeny személyes jellemzők – például a szexuális orientáció – kikövetkeztetésére is.
LMBTQI jogok, jogállamiság, technológiai kontroll
A Pride-tilalom és az arcfelismerés egy csomagban érkezett, és ez Brüsszel számára kifejezetten problémás. A törvényt ugyanis gyermekvédelemre hivatkozva vezették be, de sokan ezt csak politikai fedősztorinak tartják. Több civil szervezet – köztük a Magyar Helsinki Bizottság – már hivatalosan is Ursula von der Leyenhez fordult, és konkrét fellépést sürgetett.
A technológia megvalósításának részletei azonban homályban maradtak. Nem tudni pontosan, milyen időeltolással dolgozzák fel az arcfelismerési adatokat, és az sem világos, hogy a magyar bírói rendszer képes-e függetlenül engedélyezni az ilyen rendszerek alkalmazását – ez utóbbi évek óta vitás pont Brüsszel és Budapest között.
Az Európai Bizottság most kulcsfontosságú döntés előtt áll. Nemcsak a technológiai részleteket, hanem a magyar jogrendszer függetlenségét is értékelnie kell. A következmények súlyosak lehetnek: akár újabb uniós szankciók és támogatásmegvonás is jöhet.
Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a magyar szabályozás nem felel meg sem az AI-rendeletnek, sem az alapjogi chartának, a magyar kormány ismét az unió szőnyegének szélére kerülhet. Ez az ügy nem csak egy technológiai vitáról szól – a demokratikus alapértékekről is.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!