Egy XI. osztályos diák heti 33 tanórát tölt az iskolában 2025-ben, ezért túlterheltnek érzik magukat – derül ki az Erdély TV riportjából. A videó alatt kommentcunamit indított el a téma, főként idősebb Facebook-felhasználók részéről, akik szerint a fiatalok panasza egyszerűen nevetséges. A kommentekből úgy tűnik, a generációs szakadék nemhogy csökkenne, inkább egyre mélyül. Társadalmi vita indult a bejegyzés alatt.
„Panaszkodnak fiaink, lányaink, hogy mit tudom 30-35 órát töltenek a suliban. A mi időnkben 40-42 órát ott töltöttünk és senki nem panaszkodott” – írja az egyik hozzászóló. Az érvelés szerint a túlterheltség csak modern hiszti, nem valódi probléma. Hozzáteszi: „a mai fiatalok egy része S személyivel kezében nem tudja megmondani nevét, netalán születési helyét.”
Egy másik szerint: „Kell menni haza tik-tok-ni! Jaj bezzeg akkoriban nem volt sok, még a tanárok is elfáradnak miii!” – Tette hozzá gúnyosan.
Az efféle lenéző, általánosító megjegyzések valójában többet árulnak el a kommentelőkről, mint a mai diákokról. A bejegyzések helyesírása, mondatszerkezete gyakran hagy kívánnivalót maga után – pedig ezek az emberek állításuk szerint sokkal többet tanultak. Hol maradt akkor a tudás?
Egy nő így nosztalgiázik, szúrta ki az Ellenszél: „5:30-kor keltem, elvittem 30 liter tejet házakhoz, túrót, vajat, tejfölt, de 7:15-kor az iskolába voltam. Segítettem, dolgoztam, imádtam velük lenni! Nem volt nehéz!” De nem merül fel benne, hogy ma már más világ van – más elvárásokkal, más terhekkel.
A középiskolai diákok túlterheltsége valós probléma
„Mi még szombaton is jártunk iskolába, hétköznap 15 óráig, szombaton 13 óráig, és itt vagyunk, mit rinyáltok” – szól a másik klasszikus komment. Sokan egyenesen követelik: „Ne is menjenek iskolába! Maradjanak otthon, csináljanak, amit akarnak! Élnek a szülői háton!”
Egy másik ironikusan zárja gondolatait: „Nem nyomkodtuk a mobiltelefont, és nem volt ennyi lecsó tantárgy, mint manapság…” – mintha a tananyag színesedése nem lenne előrelépés.
A kérdés már nem az, hogy túlterheltek-e a diákok. Hanem az, hogyan juthattunk el oda, hogy minden ilyen felvetésre a válasz: „Mi is szenvedtünk – szenvedjenek ők is!” Talán nem is az iskolai leterheltség, hanem a megértés hiánya az igazi baj.
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj erre a linkre kattintva. Kövess minket a Facebookon is!