Trump elmondta, mit akar az EU-tól.
Donald Trump most arról beszél, hogy 350 milliárd dolláros energiavásárlás az EU új „belépője” az amerikai vámok elkerüléséhez. A volt amerikai elnök szerint ez az alku az egyetlen út a vámtarifák elhárítására – legalábbis, ha Európa továbbra is kedvező kereskedelmi feltételekre vágyik.
Hétfő késő este, az Ovális Irodában, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök jelenlétében Trump világossá tette: az Európai Uniónak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Az alku nem kevesebbet jelent, mint hogy Brüsszel kötelezettséget vállaljon 350 milliárd dollár értékű amerikai energia – főként cseppfolyósított földgáz – felvásárlására.
Von der Leyen engedményt tett, de Trump nem enged
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn megpróbált engedni a nyomásnak. Azt ajánlotta, hogy az EU nullára csökkenti az amerikai autókra és ipari termékekre kivetett vámokat, ha cserébe Trump visszavonja a frissen belengetett terheket. A volt elnök reakciója azonban lehűtötte a kedélyeket: „Nem, nem elég.”
Trump már elnöksége alatt is folyamatosan sürgette az európai LNG-vásárlást, de a mostani szám – 350 milliárd dollár – új szintre emeli a tétet. Az Egyesült Államok részéről egyelőre nem tisztázott, hogyan nézne ki pontosan az üzlet, milyen időtávban és feltételekkel történne a vásárlás.
Vámok: tárgyalási eszköz vagy végleges döntés?
Amikor egy riporter rákérdezett, vajon a globális vámok a Trump-féle alkupolitika részei-e, vagy netán végleges döntésről van szó, az exelnök diplomatikusan, de határozottan válaszolt:
„Lehetnek állandó vámok, és lehetnek tárgyalások is, mert vannak dolgok, amelyekre a vámokon túl is szükségünk van.”
A kijelentés azt sugallja: Trump továbbra is a gazdasági nyomásgyakorlás mestere, aki a kereskedelmi vámokat stratégiai eszközként használja, és nem riad vissza attól, hogy nagy volumenű üzletekkel próbálja meg kiegyensúlyozni a külkereskedelmi mérleget.
Az Egyesült Államok számára kulcsfontosságú a cseppfolyósított földgáz (LNG) európai piacra juttatása. Az orosz gázfüggőség csökkentése, az energiapolitikai függetlenedés és az amerikai energiaszektor erősítése egyszerre húzódik meg Trump stratégiája mögött. A cél egyértelmű: az EU ne csak politikailag, hanem energetikailag is az USA partnere legyen.
A Politico értesülései szerint ez a gazdasági zsarolással kevert energia-diplomácia már Trump korábbi ciklusában is megjelent. A különbség most annyi, hogy az összegek, a nyomásgyakorlás és a retorika is keményebbé vált – nem kis részben az újraválasztási kampány küszöbén.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!