Feszült üzenet a Közel-Keletről: A Hamász megfenyegette a magyar kormányt Netanjahu budapesti látogatása miatt. Magyarország kilépése az ICC-ből nemzetközi vihart kavart – a Hamász közleménye új szintre emelheti a diplomáciai feszültséget.
A Hamász éles hangvételű nyilatkozatban ítélte el a magyar kormány döntését, miszerint Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A palesztin terrorszervezet arra szólította fel a magyar vezetést, hogy térjen vissza a nemzetközi igazságszolgáltatás rendszerébe, és – még ennél is továbbmenve – adja ki az országban tartózkodó Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, akire tavaly novemberben adott ki elfogatóparancsot az ICC.
A Hamász szerint Magyarország döntése erkölcsileg védhetetlen, és a nemzetközi jog szembeköpése. Közleményükben úgy fogalmaztak:
„Ez nyílt bűnrészesség egy háborús bűnökkel vádolt vezető oldalán, aki jelenleg is a felelősségre vonás elől menekül.”
A palesztin külügyminisztérium szintén tiltakozott, és hasonló hangnemben követelte Netanjahu őrizetbe vételét. A Human Rights Watch és az Amnesty International is felszólította a magyar kormányt, hogy működjön együtt a nemzetközi bírósággal.
A TEK teljes készültségben – Netanjahu budapesti látogatása alatt kiemelt védelem alatt áll
Az izraeli miniszterelnök budapesti tartózkodása alatt a magyar Terrorelhárítási Központ (TEK) felel biztonságáért. A védelmi intézkedések kiterjednek tartózkodási helyének biztosítására, közlekedési útvonalaira, egészségügyi ellátására, valamint személyes védelmére is.
Orbán Viktor nem sokkal a kilépés bejelentése előtt fogadta Netanjahut a Karmelita kolostorban. A közös sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök úgy fogalmazott: „Az ICC mára politikai intézménnyé vált, ezért Magyarország nem kíván annak része maradni.”
A háttér: ICC-elfogatóparancs és az izraeli–palesztin konfliktus súlyos mérlege
A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze 2023 novemberében adott ki elfogatóparancsot Netanjahu ellen, többek között a Gázai övezetben elkövetett háborús bűncselekmények gyanúja miatt. Az ENSZ becslései szerint 2023 októbere óta több mint 50 ezer palesztin vesztette életét – döntően nők és gyermekek – az izraeli hadműveletek során.
A magyar kormány ezzel a lépéssel nemzetközi szinten is kivételesen elszigetelt álláspontot képvisel, hiszen az ICC tagságából való kilépés – különösen ilyen politikailag terhelt időszakban – komoly diplomáciai következményekkel járhat.
Vona Gábor szerint nem terrorkockázat
Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke szerint bár az ICC-ből való kilépést nem támogatja, a Hamász közleménye nem tekinthető konkrét terrorkockázatnak. Vona hangsúlyozta: „Magyarország már a konfliktus elején egyértelműen Izrael oldalára állt, de a Hamász – ellentétben az al-Kaidával vagy az Iszlám Állammal – nem folytat nemzetközi terrortevékenységet.”
A politikus szerint nincs értelme pánikot kelteni egy amúgy is válságokkal terhelt társadalomban. „Most nincs szükség mesterséges félelmekre, amikor a gazdaság, a járványhelyzet és a szomszédos háború is elég bizonytalanságot okoz.”
Mit jelent ez hosszú távon Magyarország számára?
A Hamász felszólítása, még ha nem is tartalmazott konkrét fenyegetést, új dimenzióba helyezi Magyarország szerepét a Közel-Kelet politikai színterén. A nemzetközi szervezetek és jogvédő csoportok reakciója világosan mutatja: az ICC-ből való kilépés nem csak jogi, hanem súlyos külpolitikai következményekkel is járhat.
A kérdés most az: hogyan kezeli a magyar kormány a kialakult nemzetközi nyomást, és milyen választ ad a társadalom az egyre növekvő feszültségre?
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!