Meglépték, amitől Orbánék leginkább tartottak.
Hiába ellenezte a magyar kormány, mégis elfogadták azt az uniós dokumentumot, amely az EU-s támogatások jogállamisághoz kötését is megerősíti. Ráadásul egy olyan anyagba, amit a magyar kormány eredetileg támogatott volna.
Nem sikerült blokkolni az Orbán-kormánynak azt az irányadó uniós dokumentumot, amely meghatározza, hogyan alakuljon a 2027 utáni kohéziós politika. A „Kohézió kulcsszempontjai és jövője” című anyag nem csupán útmutatás, hanem kiindulópontként szolgál az Európai Bizottság jövőbeli költségvetési munkájához – és abban hangsúlyosan szerepel a jogállamiság, mint a támogatások feltételrendszere.
A magyar kormány ugyan különvéleményt fogalmazott meg, de végül megszavazta a dokumentumot, mivel vétóra nem volt lehetőség – ehhez minősített többség kellett, amit az összes többi tagállam biztosított. Blokkoló kisebbség sem alakult ki, így Navracsics Tibor miniszter kénytelen volt rábólintani a szövegre.
Mi a gond a 8. cikkellyel?
A magyar fél fő kifogása a dokumentum 8. pontja volt, amely kifejezetten kimondja:
„Egyértelmű kapcsolat áll fenn a jogállamiság, az Alapjogi Charta tiszteletben tartása és az uniós finanszírozás között.”
Ez gyakorlatilag megerősíti, hogy az EU-s forrásokhoz való hozzáférésnél számít, egy ország mennyire tartja tiszteletben az uniós értékeket – legyen szó demokráciáról, emberi jogokról vagy a korrupció visszaszorításáról.
A magyar kormány szerint ezzel „politikailag motivált nyomásgyakorlás” valósul meg. Nyilatkozatukban azt írták, hogy a jogállamisági mechanizmus eddig nem volt sem objektív, sem egységes, és „politikai fegyverként” használták bizonyos országok ellen – elsősorban Magyarországgal szemben.
Miért szavazta mégis meg Magyarország?
Bár a magyar kormány elutasította a 8. cikkely tartalmát, nem akarta teljesen megakasztani a dokumentumot. Főként azért sem, mert az anyag több ponton hivatkozik a budapesti nyilatkozatra, amit a kormány korábban maga is kezdeményezett a versenyképesség javítása érdekében.
Ha Navracsics nemmel szavazott volna, az azzal járt volna, hogy a magyar kabinet megtagadja saját kezdeményezésének támogatását is. Ez komoly kommunikációs kudarc lett volna Brüsszelben és itthon egyaránt.
Az igazi csata még csak most jön
A dokumentum önmagában nem jogszabály, de irányt mutat a 2027 utáni uniós forráselosztásban. Mivel a jogállamiság elve hivatalosan is a pénzek elosztásának feltétele marad, Orbán Viktor már most jelezte:
készen áll vétót emelni a következő uniós költségvetésben, ha a mechanizmust a jelenlegi formában akarják fenntartani vagy tovább erősíteni.
Jelenleg Magyarország körülbelül 17 milliárd eurónyi EU-s támogatáshoz nem férhet hozzá – épp a jogállamisági problémák, korrupciós ügyek és intézményi átláthatatlanság miatt.
Egyre szorosabb a jogállamisági szorítás
A most elfogadott dokumentum újabb lépés abba az irányba, hogy az uniós pénzeket nem automatikusan, hanem feltételekhez kötötten kapják meg a tagállamok. Bár ez technikailag nem újdonság – hiszen a jogállamisági mechanizmust már most is alkalmazzák – a mostani szöveg még erőteljesebben rögzíti, hogy:
- az EU alapértékei nem választhatók le a pénzekről,
- a költségvetés védelme közös érdek,
- és aki megsérti az uniós normákat, az nem élvezheti az előnyeit.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!