Figyelem: hétvégén óraátállítás.
Vasárnap hajnalban ismét elérkezik az év egyik legmegosztóbb pillanata: előre kell állítani az órákat. De vajon valóban csak egy óra múlik el, vagy valami többről is szó van? Nézzük meg közelebbről, hogyan hat ránk az óraátállítás – és mit tehetünk, hogy ne borítson fel mindent.
Idén március 30-án, vasárnap hajnali 2-kor előre állítjuk az órákat 3-ra. Ezzel kezdetét veszi a nyári időszámítás, amit egészen október végéig élvezhetünk – legalábbis a naptár szerint. A szervezetünk azonban gyakran máshogy vélekedik erről a „változásról”.
Az óraátállítás nem csupán egy technikai beavatkozás a digitális kijelzőinken, hanem komoly élettani kihívás is. Sokaknál tapasztalható ilyenkor alvászavar, kimerültség, ingerlékenység, sőt akár fejfájás és koncentrációs problémák is. Különösen az érzékenyebb szervezetűek – gyerekek, idősek, alvászavarosok – sínylik meg az átállást.
Bár az Európai Unió már évekkel ezelőtt napirendre tűzte az óraátállítás eltörlését, a tagállamok megosztottsága miatt arra jutottak, hogy marad az óraátállítás.
A múlt héten arról szóltak a beszámolók, hogy az Európai Bizottság visszavonta ezzel kapcsolatos javaslatát, de most a Telex arról ír, hogy a visszavonásról konkrét döntés nem született. A portálnak Anna-Kaisa Itkonen bizottsági szóvivő megerősítette, hogy nem vonták vissza az óraátállítási javaslatot.
Az óraátállítás hatása jóval túlmutat az álmosságon. Több kutatás is igazolja, hogy a tavaszi átállást követő napokban nő a közlekedési balesetek és a szív- és érrendszeri események száma. A belső biológiai óránk – az úgynevezett cirkadián ritmus – nem képes azonnal alkalmazkodni az új időrendhez. Ez a rövid távú „időzavar” stresszt okoz a szervezetben, amit napokba, akár hetekbe is telhet leküzdeni.
Az alvásidő hirtelen eltolódása felborítja a szervezet hormonháztartását, az immunrendszer működését, sőt, akár pszichés panaszokat is kiválthat.
De mit tehetünk?
A jó hír az, hogy van néhány egyszerű, de hatékony módszer, amivel segíthetünk testünknek alkalmazkodni. Pár nappal az óraátállítás előtt érdemes elkezdeni fokozatosan előrébb hozni az alvásidőt – akár 15 percenként. Kerüljük a koffeint a délutáni órákban, próbáljunk meg többet tartózkodni természetes fényben, és lehetőség szerint mozogjunk napközben, de ne közvetlenül lefekvés előtt.
Fontos, hogy a hétfői első munkanapon ne nyomogassuk a szundi gombot, bármennyire is csábító. A reggeli rutin megtartása kulcsfontosságú a gyors átálláshoz. Ha pedig kisgyermek van a családban, különösen figyeljünk arra, hogy az ő napi ritmusuk is fokozatosan alkalmazkodjon.
Sokan felteszik a kérdést: tényleg szükség van még erre? Az energia-megtakarítás, ami korábban indokolta az óraátállítást, ma már nem igazán állja meg a helyét. A modern, energiatakarékos világítás és a változó életmód miatt a nyári időszámítás megtartása inkább szokás, mint racionális döntés.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!