Egy magyar milliárdos vészjósló dolgot állít a Pride betiltása kapcsán.
Mi köze van egy hetero, milliárdos üzletembernek a Pride-hoz? Talán több, mint hinnéd. Felföldi József nem volt soha felvonuló, és nem is tervezi, hogy az legyen – mégis, kendőzetlen őszinteséggel és felkavaró élességgel fogalmazza meg, miért nem csak a melegek ügye a Pride betiltása. Miért kellene mindannyiunknak felkapnunk a fejünket – még akkor is, ha úgy gondoljuk, „ez ránk nem tartozik”.
Ez a szöveg nem simogat, nem kímél. De talán pont ezért fontos most elolvasni:
„Én hetero vagyok. Nekem semmi közöm ehhez…. Azt te csak hiszed! A Pride betiltása nem csak a melegek ügye.
Készült valamikor a 2000-es évek elején egy interjú Orbán Viktorral. Nem egy nagy anyag. Nem volt beszéd. Stúdiófelvétel. Ha jól emlékszem, egy átlagos napját mutatta be valamelyik híradó utáni esti szórakoztató műsor.
Arról kérdezték az akkor még fiatal, mosolygós politikust, hogy hogyan érné el a kényesebb ügyekben a változást a magyaroknál. A válaszát sosem feledem, mert már akkor is kivert tőle a víz. Azt mondta, úgy kell a magyaroknál bevezetni egy-egy új adót vagy döntést, ahogy a békát főzik. Hideg vízbe tesszük a fazékba, s fokozatosan emeljük a hőt…
Szomorú, de bennünket évtizedek óta főznek. S ha nem ugrunk ki a fazékból – már ha egyáltalán erre még van lehetőségünk – akkor a végén nem lesz más a nemzet, mint egy úri gyomorban remegő kocsonya, ami lassan, de biztosan eléri utolsó rendeltetését, megemésztve, kifosztva, melléktermékként.
Az, ami a Pride kapcsán történik, nem más, mint a kocsonyafőzés egy sarkalatos állomása. Egy próba. Nézik, figyelik, hogy meddig lehet még a hőfokot emelni, hogy kiugrik-e a béka, vagy marad tovább az egyre kellemetlenebb, mégis biztonságot adó vízben.
A Pride betiltása nem más, mint a gyülekezési szabadság korlátozása. Annak is az indokolatlan korlátozása. Mert lehet itt a gyermekvédelem mögé bújni, de addig, ameddig a közpénzből leforgatott Hunyadiban leszbikus szexjelenetet vetítenek főműsoridőben, és addig, míg az ország a saját magas rangú pedofiljaival nem tud mit kezdeni, vagy ameddig évente megmondani sem lehet, hány gyermek hal meg az állami gyermekvédelmi rendszerben, na addig a magyar gyerekeknek a Pride az utolsó problémája.
Sőt tovább megyek: ennek az országnak a melegek, vagy az akármilyen szexualitású és nemi berendezkedésű emberek az utolsó problémái.
Annyi, de annyi szarral kell szembenéznünk egyénileg és nemzetként is nap mint nap, hogy az senkit nem kellene, érdekeljen, hogy ki mit szeret, vagy nem szeret csinálni a hálószobában, vagy kivel szeretne élni, és kit tart a társának.
A meleggyűlölet csak egy pótcselekvés.
És nem, nem azt mondom, hogy mindenkinek elfogadónak vagy szimpatizánsnak kellene lennie. Döntse el magának mindenki, mit érez. Az viszont szánalmas, hogy a kormánypárt a saját mocskának elismerése helyett inkább b.z.zik és azzal van elfoglalva, hogy bármi áron betiltsa a Pride-ot. A történelem sötét pillanatait idézi az, amit a Fidesz most ezekkel a kisebbségekkel tesz. Tudjuk, hogy voltak, akiknek ez bejött, és birodalmak épültek a gyűlöletre, csak éppen szomorú, hogy van, aki normális kormányzás helyett még mindig ehhez nyúl.
A kérdés persze az, hogy ezután mi lesz.
Hivatalosan nem lesz Pride, ha valaki mégis szerveződni kezd, kap egy brutális büntetést a nyakába, meg persze a még bátor és lelkes résztvevők is. Őket majd fotózgatják az erre kirendelt emberek. Fotózzák őket az utcától, a tetőkről. Aztán azonosítják őket a képek alapján, és jön a bírság. 100-200 ezer, ki tudja mennyi. Hátha a k-csögöknek és a k.csög pártolóknak elmegy a kedve a tüncizéstől.
Aztán jövőre még kevesebben vállalják be az illegális büszkeség menetet. Végül nem lesz menet. Nem lesz meleg büszkeség. Mert Orbán Viktor szerint a melegek nem részei ennek a nemzetnek, vagy csak akkor azok, ha a szexualitásuk rejtve marad. Pedig hát ők is emberek. Magyar állampolgárok. Adóznak. Tőlük is lop a nemzetet működtető nagy családi vállalkozás. Ők is hasznos részesei a társadalomnak. És mégis…
Soha nem voltam Pride-on, és nem is tervezek részt venni ilyen, vagy ehhez hasonló eseményen. Azzal sem értek egyet, hogyan viselkednek egyes felvonulók, vagy hogyan öltöznek. Azt viszont nem hiszem, hogy ne lenne joga a rendezvényt szervező kisebbségnek ahhoz, hogy egy évben egyszer felvonuljon Budapest utcáin, és felhívja a figyelmet rá, hogy ők vannak, hogy kérik az elfogadást és a tiszteletet. Akkor sem, ha Orbán úrnak ez nem tetszik.
Mert hogy ő nem király, kormányzó, uralkodó – egyelőre – hanem egy nép által választott vezető. A magyar nép köre pedig igen széles. Nem lehet csak a szimpatikus felét vezetni. Vagy legalábbis nem lehetne.
Egyébként pedig, ha ezt most hagyjuk, akkor nem adok neki sok időt, és ilyen-olyan okból az ellenzéki tüntetések is be lesznek tiltva.
Csak szólok.”
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!