Az idei március 15-i ünnepségek során a Magyar Nemzeti Múzeumnál tartották meg az állami rendezvényt, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet. Az eseményt rendkívüli biztonsági intézkedések kísérték, amelyek szokatlanul szigorúak voltak a korábbi évekhez képest. Ezek az intézkedések felvetik a kérdést: mitől tart a miniszterelnök, és vajon ezek a lépések a népszerűségének csökkenését jelzik? Egy volt biztonságszervező válaszolt az Ellenszél kérdéseire.
Szigorú biztonsági intézkedésekkel készültek a március 15-i beszédre: Orbán jobban fél, mint valaha
Idén nem fújták le a nagyünnepséget, mint a múltkor. A rendezvény helyszínét kordonokkal zárták körül, és csak alapos ellenőrzés után engedték be a résztvevőket. A sajtó képviselői közül kizárólag a hazai országos terjesztésű televíziók stábjainak biztosítottak belépést, míg a nemzetközi és számos hazai médiumot kizárták az eseményről. Az államtitkárság a korlátozott férőhelyekre hivatkozva utasította el az akkreditációs kérelmeket.
Az eső ellenére a biztonsági őrök nem engedték be a résztvevőket esernyőkkel a rendezvény területére. Emellett a múzeum lépcsősorához 100 méternél közelebb nem lehetett menni, ami jelentős távolságtartást eredményezett a miniszterelnök és a hallgatóság között.
Egy nyugalmazott biztonságszervező válaszolt az Ellenszél kérdéseire
- Ellenszél: Hogy látta a mai rendezvény biztosítását? Indokolt volt a nagy készültség?
Biztonságszervező: „Több évtizeden át dolgoztam politikai rendezvények biztosításán, láttam államfőket, miniszterelnököket, magas rangú külföldi vendégeket testközelből. Tudom, hogyan működik a védelmük, és azt is tudom, mikor kezd el valaki jobban félni, mint az indokolt lenne.
Az eddig is szigorú biztonsági intézkedések most új szintre léptek Orbán beszéde alatt: kordonok mindenhol, esernyőtilalom, távolságtartás, tetőkről figyelő távcsöves emberek. Egy normális politikai vezető egy ünnepi rendezvényen nem így viselkedik. Egy olyan ember, aki bízik a saját népszerűségében, nem bujkál a saját nemzeti ünnepén.
-
Miért pont az esernyőket tiltották be?
„Biztonsági szempontból egy esernyő nem jelent különösebb fenyegetést. Ha attól félnek, hogy valaki fegyvert rejt el benne, azt a bejáratoknál átvizsgálhatják. Ez itt nem erről szólt. Az esernyő politikai szimbólum is lehet, a tömegekben megjelenő piros-fehér esernyők egy vizuális üzenetet hordozhatnak. Orbán Viktor csapata tehát attól rettegett, hogy a tömeg egy szervezett ellenzéki megmozdulás díszletévé válik.
Ez az egész túlbiztosított, abszurd helyzet nem egy magabiztos vezető jellemzője. Aki erős, az az emberek között mozog, meghallgatja őket, kezet fog velük, közvetlen kontaktust teremt. Orbán viszont idén már 100 méteres távolságot tartott a hallgatóságától. Ekkora falat nem szoktak emelni egy népszerű vezető és a saját népe közé.
Dolgoztam már olyan eseményen, ahol valódi fenyegetés miatt volt szükség fokozott biztonságra. De ilyenkor mindig van egy konkrét ok: terrorveszély, ismert merénylet-előkészület, demonstrációs erőszak veszélye. Itt azonban ilyesmiről nem volt szó.
A valós ok az, hogy Orbán Viktor már nem érzi magát biztonságban a saját népe körében. A hatalma ugyan papíron erős, de valójában egyre inkább az ellenőrzésre és az elzárkózásra épül. A mai politikában ez a hanyatlás jele. Egy vezető akkor kezd el igazán félni, amikor már nem biztos abban, hogy a tömeg, amely körülveszi, valóban vele van.
-
Ez a március 15-i készültség a hatalom végének előjele lehet?
„Ha egy politikus elér egy bizonyos szintű népszerűségvesztést, először még próbál kommunikálni, magyarázni, közelebb menni az emberekhez. Ha ez sem működik, akkor elkezd építeni: kordonokat, rendőrsorfalakat, szigorított beléptetést, sajtóblokádot. Orbán jobban fél, mint valaha.
Ez egy ponton túl azonban már nem erődemonstráció, hanem épp ellenkezőleg: a gyengeség jele. Az elzárkózás nem a magabiztos vezetők fegyvere. A történelem bebizonyította, hogy az a politikus, aki a saját népe elől is barikádok mögé vonul, az már csak idő kérdése, hogy mikor bukik el.”