Német választások: ezt tudjuk eddig.
Vasárnap szövetségi parlamenti választásokat tartanak Németországban, ahol 59 millió szavazásra jogosult állampolgár dönt arról, ki vezeti az országot a következő négy évben. Az előrehozott választásokra azt követően került sor, hogy a kormánykoalíció tavaly novemberben összeomlott, Olaf Scholz pedig elvesztette a bizalmi szavazást.
A választás időpontja szokatlan, mivel a németek hagyományosan ősszel járulnak az urnákhoz. A kampányidőszak is rövidebb volt a megszokottnál, ami tovább növeli a bizonytalanságot a végeredményt illetően. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a konzervatív CDU–CSU szövetség végezhet az élen, de a kormányalakítás nem lesz egyszerű.
Hogyan működik a választási rendszer?
A német választók két szavazatot adhatnak le: egyet az egyéni képviselőjelöltekre, egyet pedig a pártlistákra. Az egyéni körzetek győztesei automatikusan bekerülnek a 630 fős parlamentbe. A fennmaradó helyeket a listás szavazatok arányában osztják ki. A pártoknak a bejutáshoz legalább 5 százalékos támogatottságot kell elérniük, kivéve, ha három egyéni körzetet is megnyernek.
A várható eredmények
A legfrissebb mérések szerint a CDU–CSU szövetség 30 százalék körüli eredménnyel nyerhet. A második helyre a szélsőjobboldali AfD futhat be 20 százalék körüli támogatottsággal. Az SPD 15 százalék körül mozog, míg a Zöldek kicsivel alacsonyabb eredményre számíthatnak. Az FDP, az újonnan alakult BSW és a kampány utolsó heteiben feltámadó Linke a bejutási küszöb környékén mozog.
A legnagyobb kérdés, hogy a győztes talál-e koalíciós partnert. A CDU kizárta az együttműködést az AfD-vel és a Linkével, de a Zöldekkel is folyamatosan éles konfliktusban áll. Az FDP lehetne a legkézenfekvőbb szövetséges, de a parlamenti küszöb átlépése számukra is bizonytalan. Mindez azt jelenti, hogy a CDU várhatóan az SPD-vel kell, hogy tárgyalásokat kezdjen, annak ellenére, hogy az elmúlt években hevesen bírálta őket.
Négy kancellárjelölt versenyez
A hagyományok szerint csak a két legnagyobb párt szokott kancellárjelöltet állítani, de az utóbbi években a Zöldek is beszálltak a versenybe. Idén az AfD is saját jelöltet indított. A német választók tehát négy jelölt közül választhatnak:
– Friedrich Merz (CDU): A 69 éves jogász egy ideig távol maradt a politikától, de Merkel távozása után visszatért. Konzervatív programot képvisel.
– Olaf Scholz (SPD): A jelenlegi kancellár a szociális biztonság és a bérek emelésének ígéretével indul.
– Robert Habeck (Zöldek): A 55 éves alkancellár és gazdasági miniszter zöld reformokat ígér.
– Alice Weidel (AfD): A 45 éves közgazdász a bevándorlás megállítását, az állami kiadások csökkentését és a német szociális rendszer átalakítását szorgalmazza.
Mi várható a választás után?
A választás végeredménye órákon belül eldőlhet, de a kormányalakítás hosszabb folyamat lesz. Ha a CDU nyer, a következő hetekben komoly koalíciós tárgyalásokra lehet számítani. Az urnazárás után a legfrissebb eredményeket élőben követjük.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!