Emlékeznek még Jaltára? Van egy nagyon rossz hírünk.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin február 12-i telefonbeszélgetése komoly hullámokat vetett a nemzetközi politikában. Európa és Ukrajna vezetői attól tartanak, hogy az egyeztetés akár egy új világrend előkészítését is jelentheti. A történelmi párhuzamok miatt egyre többször merül fel Jalta neve, ahol 1945-ben a szövetséges hatalmak vezetői osztották fel Európát.
Mit jelent Jalta az új geopolitikai játszmákban?
Jalta a második világháború végén vált a nagyhatalmi döntéshozatal jelképévé. A találkozón Franklin D. Roosevelt, Winston Churchill és Joszif Sztálin határozták meg Európa jövőjét. Bár a konferencia elősegítette az ENSZ létrejöttét és a nemzetközi jog fejlődését, valójában a nagyhatalmak érdekei domináltak. Kelet-Európa sorsa ekkor pecsételődött meg, hiszen a régió szovjet érdekszférába került.
A jaltai megállapodás kétarcú volt. Az egyik oldalon a „szabályokon alapuló rend” eszméje született meg, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa felügyelt. A másik oldalon viszont a kis államoknak nem sok beleszólása volt sorsuk alakulásába. A nagyhatalmak érdekeik mentén alkudoztak, amely végül évtizedekre meghatározta a globális politikát.
A hidegháború öröksége és a jelen helyzet
A hidegháborús időszakban az erőegyensúly fenntartása volt a cél. Az USA és a Szovjetunió elkerülte a közvetlen katonai összecsapást, bár proxyháborúk zajlottak szerte a világban. Az 1975-ös Helsinki Megállapodás elvben garantálta az államok szuverenitását, de a szovjet befolyás továbbra is érvényesült Kelet-Európában. A Szovjetunió bukása után a világ egyetlen szuperhatalma az Egyesült Államok lett, de ez az egyensúly most ismét megváltozni látszik.
Visszatérhet a nagyhatalmi alkudozás korszaka?
Oroszország és Kína erősödésével egy új geopolitikai rend körvonalazódik. Trump politikája jelentősen eltér az eddigi amerikai stratégiától: az üzleti alapú megközelítés és az Oroszországgal való egyezkedések arra utalnak, hogy a transzatlanti szövetségek meggyengülhetnek. Ukrajna esetében már most is látható, hogy Washington új feltételeket diktál, és ez akár egy új érdekszféra-politika kialakulását is jelezheti.
Alexander Stubb finn elnök szerint a világ válaszút előtt áll: visszatérünk a nagyhatalmi osztozkodás korszakába, vagy ragaszkodunk az államok szuverenitását tiszteletben tartó helsinki elvekhez? A jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy a geopolitikai realitásokat ismét az erősebb fél akarata határozza meg.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!