Már most gond van a 2025-ös magyar GDP-növekedéssel? A kormány is kezd ráébredni a problémára.
A magyar gazdaság kilátásai egyre bizonytalanabbá válnak, és úgy tűnik, hogy a kormány is egyre inkább tisztában van ezzel. A 2025-ös költségvetést még 3,4%-os GDP-növekedésre alapozták, de most már egyre több jel mutat arra, hogy ez az optimista várakozás nem biztos, hogy tartható. Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón utalt rá, hogy bár nincs napirenden a makrogazdasági pálya hivatalos felülvizsgálata, a növekedési ütem csökkenése reális veszély.
Lassabb növekedés, mint várták
A legfrissebb gazdasági adatok nem adnak okot túlzott optimizmusra. A tavalyi év utolsó negyedévében a GDP ugyan meghaladta az elemzői várakozásokat, de az éves növekedés mindössze 0,6% lett. Ez messze elmarad a korábbi, akár 4%-os becslésektől. Az elemzők a friss adatok ismeretében is leginkább a 2-2,5%-os növekedési sávot tartják reálisnak 2025-re, ami jelentősen elmarad a kormányzat által tervezett szinttől.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter továbbra is kitart amellett, hogy a gazdasági növekedés idén elérheti a 3%-ot, de ennek egyik feltétele a német gazdaság stabilizálódása. A legfrissebb német GDP-előrejelzés azonban kiábrándító: a német kormány a 2025-ös növekedési prognózisát 1,1%-ról 0,3%-ra csökkentette. Ez komoly problémát jelenthet a magyar gazdaság számára is, hiszen az export és az ipari termelés szoros kapcsolatban áll a német gazdasági teljesítménnyel.
Geopolitikai kockázatok és gazdasági kihívások
A magyar növekedési kilátásokat nemcsak a belső gazdasági tényezők, hanem a nemzetközi folyamatok is befolyásolják. Az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti vámháború tovább fokozhatja a bizonytalanságot, mivel az újonnan bevezetett vámok rontják az európai exportlehetőségeket. Emellett a globálisan emelkedő infláció és a jegybanki kamatpolitika is meghatározó tényező lehet. Ha a nagy jegybankok lassabban csökkentik a kamatokat, az a magyar monetáris politika mozgásterét is szűkíti.
A kormány három pillérre épülő gazdaságélénkítő programja (béremelések, lakhatási intézkedések és a Demján Sándor program) pozitív hatással lehet a növekedésre, de ezek a hatások csak fokozatosan érvényesülnek. Ráadásul a költségvetési mozgástér szűk, így jelentős állami ösztönző intézkedésekre nincs lehetőség.
Közel a választás: lazulhat a költségvetés?
Egy fontos politikai tényezőt sem szabad figyelmen kívül hagyni: 2026-ban parlamenti választás lesz. A kormány korábban, a 2022-es választások előtt is jelentős jövedelemnövelő intézkedéseket hozott (például a 13. havi nyugdíj visszaállítása és az szja-visszatérítés). Nem kizárt, hogy most is hasonló lépések következnek, ami növelné a fogyasztást és rövid távon a GDP-t, de hosszabb távon növelné az államadósságot és a költségvetési hiányt.
Az viszont biztos, hogy ha a kormány ragaszkodik az eredeti növekedési tervhez, akkor komoly kihívásokkal kell szembenéznie. A 3,4%-os GDP-növekedés eléréséhez a gazdaságnak minden egyes negyedévben legalább 1,3-1,4%-os növekedést kellene produkálnia, ami az elmúlt években csak kétszer sikerült.
A következő hónapokban kiderül, hogy a kormány módosítja-e az előrejelzéseit, vagy továbbra is bízik a jelenlegi növekedési célok elérésében. Az viszont biztos, hogy az elemzők és a piac már inkább a 2-3%-os sávot tartják valószínűnek.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!