Veszélyes betolakodó a Balatonnál: új állatfajt észleltek.
Újabb idegenhonos faj jelent meg Magyarországon, ezúttal a Kis-Balatonnál kaptak lencsevégre egy nutriát, vagyis hódpatkányt. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatója kameracsapdával rögzítette az állatot, amely valószínűleg a dél felől befolyó patakokon vagy a Zala folyó mentén érkezett a térségbe. A felvételek szerint legalább egy kifejlett példány biztosan jelen van a területen.
Miért probléma a nutria megjelenése?
Bár a nutria elsőre ártalmatlannak tűnhet, komoly ökológiai és gazdasági károkat okozhat. Az Európai Unió inváziós fajok jegyzékén is szerepel, mivel képes jelentősen átalakítani a vizes élőhelyeket. Rágásával megritkíthatja a vízinövényekkel borított területeket, amelyek akár nyílt vízzé is alakulhatnak miatta. Télen a vízinövények gyökereit is kiássa, ezzel tovább csökkentve a növényzetet.
A legnagyobb veszélyt a part menti ásásai jelentik. A nutria ugyanis kiterjedt üregrendszereket hoz létre, amelyek meggyengíthetik a töltéseket, így árvíz esetén komoly kockázatot jelentenek. Az állat rendkívül gyorsan szaporodik, és ha egyszer nagyobb állományt alakít ki, a visszaszorítása szinte lehetetlen.
Hogyan terjedt el Magyarországon?
A nutria eredetileg Dél-Amerikából származik, és a világ más tájaira szőrméje miatt telepítették be. Magyarországon először a Duna és mellékágai, valamint az Ipoly mentén figyelték meg körülbelül egy évtizede. Azóta a Dráva és Mura folyóknál is megjelent, így csak idő kérdése volt, hogy elérje a Balaton környékét.
A fajnak természetes ellenségei is akadnak: a vörös róka, az aranysakál és a szürke farkas, valamint a nagy testű ragadozómadarak vadászhatnak rá. Ennek ellenére ezek a ragadozók sem tudják megfékezni a gyors szaporodását.
Mit lehet tenni ellene?
Jelenleg Magyarországon csak külön engedéllyel lehet vadászni a nutriára, így a hatóságok számára is nehézséget okoz a visszaszorítása. A szakértők szerint, ha az állomány tovább növekszik, már lehetetlen lesz kiirtani.
A nutria elsősorban a tiszta vizű, vízinövényekben gazdag területeket kedveli, ahol búvóhelyet és táplálékot is talál. Egy család rendszerint egy hímből és több nőstényből áll, amelyek fiatal egyedeket nevelnek. Főként lágyszárú növényeket fogyaszt, de a mezőgazdasági területeken is kárt okozhat, mivel a termesztett növényeket is elfogyasztja.
A kutatók szerint a klímaváltozás is hozzájárulhatott a terjedéséhez, mivel az enyhébb telek kedveznek a túlélésének. Ha nem sikerül időben fellépni ellene, a Balaton környéke újabb ökológiai problémával nézhet szembe.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!