Óriási vámháború indul? Trump új intézkedései felboríthatják a piacot. Február 1-től hatályba lépnek Donald Trump beígért vámjai, ami súlyos hatással lehet a nemzetközi kereskedelemre, írja a Business Insider.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, megerősítette, hogy február 1-jétől fokozatosan életbe lépnek azok a vámok, amelyeket több ország ellen vet ki. A döntés célja az amerikai ipar védelme és Trump kampányígéreteinek teljesítése.
Az új vámok egyik legjelentősebb lépése, hogy 25 százalékos terhet ró a Mexikóból és Kanadából érkező árukra, míg a Kínából importált termékek esetében 10 százalékos vámot vezet be. Egyelőre nem tisztázott, hogy a Kanadából származó olajra is érvényes lesz-e az emelt vám, amely évente 92 milliárd dolláros kereskedelmi volumenben érinti az Egyesült Államokat.
Drágulás jöhet az amerikai piacon
A megemelt vámok várhatóan az árak növekedését eredményezik az Egyesült Államokban. Noha Trump kampányában azt ígérte, letöri az inflációt, a most bevezetett intézkedések éppen az ellenkező hatást válthatják ki. Az importtermékek drágulása miatt a fogyasztók is magasabb árakkal számolhatnak, ami politikai és gazdasági feszültséget szülhet.
Politikai játszma vagy gazdasági stratégia?
Trump már elnöksége első napján memorandumot adott ki, amelyben a vámok kérdésének tanulmányozását rendelte el a szövetségi szervek számára. Most viszont úgy tűnik, hogy a választási kampány során tett ígéreteit valóban megvalósítja.
Kínán, Kanadán és Mexikón túl Trump más országokat is vámokkal fenyegetett. Amennyiben Oroszország nem vet véget az ukrajnai háborúnak, az amerikai elnök további vámokat helyezett kilátásba Moszkva ellen. Kolumbia is célkeresztbe került: Trump szerint, ha nem fogadják vissza az USA-ból kitoloncolt migránsokat, kereskedelmi szankciókkal számolhatnak. A fenyegetés hatására Kolumbia végül meghátrált, és elfogadta a visszatoloncolt állampolgárokat.
Grönland és Dánia is célkeresztben?
A vámháború újabb meghökkentő eleme lehet Trump kijelentése Dániával kapcsolatban. Az elnök korábban jelezte, hogy ha Grönland nem csatlakozhat az Egyesült Államokhoz, akkor „nagyon magas vámokat” vezetne be Dánia ellen. A probléma csupán annyi, hogy a grönlandi lakosság túlnyomó többsége elutasítja az USA-hoz való csatlakozást, és a dán kormány sem hajlandó lemondani a területről.
Milyen hatása lehet a döntésnek?
A Trump által bevezetett vámok rövid távon növelhetik az amerikai termelők versenyképességét, de hosszú távon gazdasági problémákhoz vezethetnek. Az importált termékek drágulása mellett az érintett országok válaszlépései is befolyásolhatják az Egyesült Államok gazdaságát. Az EU és Kína például hasonló vámintézkedésekkel reagálhat, ami súlyos kereskedelmi háborúhoz vezethet.
A következő hónapok kulcsfontosságúak lesznek annak megítélésében, hogy Trump döntése valóban az amerikai gazdaság érdekeit szolgálja-e, vagy inkább politikai stratégiaként kell rá tekinteni. Az biztos, hogy a világpiac figyelme most az amerikai vámintézkedésekre összpontosul.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!