Felvásárolják a magyar ingatlanokat.
Románia Schengen-övezethez való csatlakozása érezhető hatással van a magyar-román határ magyar oldalán fekvő településekre. Biharkeresztesen és Battonyán az utóbbi hónapokban ugrásszerűen megnövekedett az ingatlanok iránti kereslet. A Krónika Online szerint a következő években több ezren költözhetnek Romániából Magyarországra, amivel bizonyos települések lakossága két éven belül megduplázódhat.
A magyar-román határt 1920-ban állapították meg, ami számos nagyváros agglomerációját kettévágta. Nagyvárad, Arad és Szatmárnémeti ma Romániához tartozik, míg ezek környéke egykor Magyarország szerves részét képezte. Románia 2007-es EU-csatlakozása idején is sokan költöztek át a magyar határ menti településekre, köztük magyar és román nemzetiségű román állampolgárok.
A határellenőrzés megszűnésével 2024-től további lendültet kapott az átköltözési kedv. Az ingázás korábban akadályozott volt az igazolványellenőrzés és a rendszeres határi torlódások miatt, ami mostanra a múlté.
A határellenőrzés megszűnése után a befektetők is feléledtek. Nagyvárad közelében, Biharkeresztesen már tavaly megindult az ingatlanok felvásárlása. Egy rosszabb állapotú Kádár-kocka 20–25 millió forintért, míg egy jobb állapotú ház 30 millió forintért találhat gazdára. Hasonló jelenség tapasztalható Battonyán is, ahol az ingatlanügynökök szerint az érdeklődések száma az utóbbi hónapokban többszörösére nőtt.
Battonya további előnye, hogy a településen román nyelvű iskola, óvoda és nemzetiségi önkormányzat is működik, így a román nemzetiségű átköltözők nem érzik magukat hátrányban. Az 1960-as években még 16–17 ezres lakossággal büszkélkedő Battonya népessége mára mindössze hatezerre zsugorodott, de az elemzések szerint ez a trend hamarosan megfordulhat.
Rajka Mint Példa
A jelenség nem új keletű. A Pozsony közelében fekvő Rajkán is hasonló folyamat zajlott le, ahol ma már több szlovák állampolgár él, mint magyar. Ezt a trendet most a magyar-román határ mentén is tapasztalhatjuk, amely hosszú távon teljesen átalakíthatja a helyi társadalmi és gazdasági viszonyokat.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!