Kimondták: nem lehet büntetlenül stadionokat építeni.
Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az Economx Exclusive podcastban fejtette ki véleményét a magyar gazdaság helyzetéről. Pogátsa Zoltán közgazdásszal folytatott beszélgetése során hangsúlyozta, hogy a gazdasági problémák gyökere az előrelátás és felelős pénzügyi tervezés hiánya. Szerinte 2018–2019 körül lett volna szükség megszorításokra, amikor a globális gazdasági helyzet kedvezőbb volt, nem pedig 2022–2023-ban, amikor Nyugat-Európa is válsággal küzd.
„Akkor kellett volna lazítani, de erre már nem volt lehetőség, mert a kormány a jó években elköltötte a rendelkezésre álló forrásokat”
– mondta.
Surányi kritikája szerint az uniós pénzek elosztása és a beruházások szerkezete súlyos problémákra világít rá. Példaként említette a százmilliárdokért épített stadionokat, a jegybank épületének rekonstrukcióját és az új pénzügyminisztériumot. Ezek szerinte olyan beruházások, amelyek közvetlenül vagy közvetve nem segítik a gazdaság fejlődését.
„Egy stadion működési költségei, ha nem térülnek meg a bevételekből, csak terhet jelentenek a GDP számára”
– magyarázta.
A volt jegybankelnök szerint a magyar gazdaságban tapasztalható magas beruházási ráta sem feltétlenül pozitív jel. „Ha a beruházások volumene nem adja ki a GDP 28 százalékát, csak 24,5-25-öt, akkor a különbség túlárazás, amit korrupciónak neveznek” – fogalmazott. Hozzátette, hogy Lengyelországban alacsonyabb beruházási ráta mellett is gyorsabb a gazdasági és termelékenységi növekedés, ami a magyar modell szerkezeti problémáit igazolja.
A beszélgetés során kitért a forint folyamatos gyengülésére is, amely szerinte nem magyarázható a gazdasági alapmutatókkal. „Pozitív a külső finanszírozási mérleg, magas a reálkamat, és jelentős a kockázati prémium. Mindezek ellenére a forint gyengül, ami a külföldi bizalom megingását tükrözi” – mondta. Surányi szerint a magyar kormány unióval és szomszédos országokkal való konfliktusos viszonya, valamint a Törökországgal, Oroszországgal és Kínával fenntartott kapcsolatok előtérbe helyezése szintén hozzájárul a forint leértékelődéséhez.
A beszélgetés végén hangsúlyozta, hogy a gazdaságpolitika irányváltása nélkül hosszú távon is komoly nehézségekkel kell szembenéznie Magyarországnak. Az uniós pénzek célzott és hatékony felhasználása, valamint a korrupció visszaszorítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdaság visszanyerje stabilitását.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!