Szájer József hiába tért vissza, és hasztalanul próbálja külső tényezők összejátszására kenni az ereszes történetet. Mindenki más a hibás, csak ő nem – véli a Fidesz alapítója. Lakner Zoltán politikai elemző a szombati bejegyzésében rávilágít az igazságra is vele kapcsolatban.
„Szándékosan soha senkit nem bántottam, senkinek sérelmet nem okoztam, méltánytalan nem voltam, és gyűlöletet sem keltettem senkivel szemben. (…) A „bűnöm” tehát annyi, hogy a magánszférámat nem teregettem ki a világ elé, de vallom, hogy ahhoz rajtam és a hozzám közel állókon kívül senkinek nincs köze”, mondja a „visszatérő” Szájer József.
Hogy a Fideszben mit gondolnak, mire jó nekik az eresz negyedik évfordulóján előszedni őt, ez legyen az ő gondjuk, de azért a fenti mondatnál álljunk meg egy állampolgári gondolatra. Mindig irigykedve néztem az önmagukkal szemben kétely nélküli embereket, akik sosem unják meg tetszéssel körüljárni saját szobrukat. Biztosan nagyon sok nehéz kérdés végiggondolásától kíméli meg őket ez az önmagukkal megengedő, másokkal szemben kíméletlen magabiztosság.
Az ilyen embereket könnyű megismeri arról, hogy azt mondják, „bocsánat, ha valakit megbántottam”, hiszen valójában ők maguk nem érzik, hogy bárkit megbántottak volna, vagy ha igen, akkor ez nem érdekli őket, vagy egyenesen az volt a céljuk, hogy ezt tegyék. Ugyanez a helyzet az idézőjelbe tett bűnnel is” – teszi hozzá Lakner Zoltán.
A politikai elemző úgy folytatja: „Ami ugyanis Szájernek felróható, hogy az emberi méltóságot szánt szándékkal folyamatosan bántalmazó, a megbélyegzett csoportokhoz tartozó emberek magánszférájába rendre beletaposó hatalmi rendszer szellemi és jogi kiépítésében, valamint fenntartásában tevékenyen részt vett és szemmel láthatóan most is ezt készül tenni.
A szexuális orientációja egy politikusnak is abszolúte magánügy, csakhogy ha egy politikus olyan életet él, mi több, nagykanállal fogyasztja azt, amit a saját pártja stigmatizál, ami ellen gyűlöletet kelt, annak már nagyon is van köze a közfelelősséghez, és persze az emberi minőséghez is.
A nem idézőjeles bűn a szándékos sérelemokozás, más emberek életének tudatos, méltánytalan megkeserítése előre eltervezett politikai céllal. Közöttük azoké, akik nem a hazai közélettől távol, rejtőzve veszik el, ami az életből nekik kell, hanem azért küzdenek, hogy mindenki méltósággal élhessen, még Szájer József is.”
Ne állj meg itt! Olvass tovább, hogy tájékozott maradj erre a linkre kattintva. Unod a politikát? Főzz valami finomat, olcsón az EllenLábassal!