Veszélyben a poláris örvények: Mi jöhet most?
A sarki örvények, a bolygónk időjárásának fontos szabályozói, jelentős változásokon mennek keresztül, amelyek aggodalomra adnak okot a tudósok körében. Ezek az örvények, amelyek a sarkok felett keringő erőteljes légáramlatokból állnak, általában a téli hónapokban aktívak, különösen az Északi-sarkvidék és az Antarktisz felett. A déli sarki örvény instabilitásának legújabb jelei azonban rávilágítanak arra, hogy ez a rendszer nincs kőbe vésve, és a változások komoly következményekkel járhatnak.
A sarki örvények szerepe alapvető a földi időjárás alakulásában. Ezek a nagy kiterjedésű ciklonális rendszerek a sztratoszférában jönnek létre, és a fagyos sarki levegőt csapdába ejtve tartják távol az alacsonyabb szélességi köröktől. Az őket körülvevő sugáráramlatok megakadályozzák a hideg levegő kiszabadulását, így fenntartva az időjárási egyensúlyt.
Ám a sarki örvények nem legyőzhetetlenek. Időnként destabilizálódhatnak, ami globális időjárási mintázatokban drámai változásokat idézhet elő. Amikor ez bekövetkezik, a bolygó hatalmas régióiban tapasztalható hőmérsékleti és időjárási szélsőségek jelentősen felerősödhetnek.
Az Északi-sarkvidéken a sarki örvény kiszámíthatatlan viselkedése miatt már több alkalommal tapasztaltunk hirtelen sztratoszférikus felmelegedést (SSW), ami az örvény feloszlását eredményezte. Ezek az események lehetővé teszik, hogy a hideg levegő dél felé áramoljon, gyakran extrém időjárási körülményeket okozva, mint például a 2019-es „nagy fagy”. Ezzel szemben a déli sarki örvény eddig viszonylag stabilnak bizonyult, csupán egyszer, 2002-ben tapasztaltunk jelentős SSW-t.
Az utóbbi időben azonban az Antarktisz felett lebegő déli sarki örvény szokatlan viselkedést mutat. 2024 júliusában a szélsebesség jelentősen lelassult, és a hőmérséklet is az átlagnál magasabb volt. Bár ez még nem eredményezett SSW-t, augusztusban újabb instabilitási hullámot figyeltek meg, amely szokatlanul nedves és jeges időjárási viszonyokat hozott Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Amerika egyes részeire. A meleg levegő délre áramlott, ami rekorddöntő hőhullámokat idézett elő az Antarktiszon.
Ez a hideg és meleg légtömegek váltakozása különösen aggasztó a tudósok számára. Ha a déli sarki örvény továbbra is instabil marad, vagy összeomlik, az jelentős zavarokat okozhat a déli gyűrűs móduszban, ami extrém szárazságot és forró nyarakat hozhat Dél-Amerikába és Ausztráliába.
Bár a sarki örvények változásainak pontos okai még nem teljesen ismertek, egyre több bizonyíték utal arra, hogy az ember által okozott éghajlatváltozás szerepet játszhat ezekben a folyamatokban. Az antarktiszi tengeri jég csökkenése összefügghet a szélsebesség lassulásával, ami a poláris örvények destabilizációjához vezethet. A sarkvidéki tengeri jég csökkenése most mindkét póluson szélsőséges változásokat idéz elő, amelyek katasztrofális hatással lehetnek a globális időjárási mintázatokra.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!