Semjén Zsolt kiröhögte az RTL riporterét Tusványoson, amikor az arról kérdezte a miniszterelnök-helyettest, hogy mit gondol a meghibásodott légkondicionálók miatt szenvedő, kórházi betegekről.
József először kommentben jelezte az Ellenszélnek felháborodását, majd megkértük, hogy írjon egy olvasói levelet, amit közzétehetünk. Íme a levél:
„Hetven éves vagyok, és mindig is tisztában voltam vele, hogy Semjén Zsolt álszent ember. Az azonban még engem is meglepett, hogy képes volt gúnyosan nevetni az RTL riporterének kérdésén, amikor az a kórházakban elromlott légkondicionálókról kérdezte őt. Kérem, micsoda szívtelenség ez? Az emberek szenvednek, betegek aszalódnak a kánikulában, műtéteket kell elhalasztani, és ő ezt kineveti? Hát nincs benne semmi emberség?
Egészségügyben dolgoztam hosszú éveken át, így pontosan tudom, milyen veszélyeket rejt, ha 35 fok van a kórtermekben. Az idős és legyengült betegek hőgutát kaphatnak, a fertőzések gyorsabban terjedhetnek, a sebgyógyulás lassulhat, és a szív- és érrendszeri problémák súlyosbodhatnak. Ezek nem tréfadolgok! Életek múlhatnak azon, hogy megfelelő hőmérsékletet biztosítanak-e a kórházakban, és mégis, Semjén Zsolt csak nevet ezen a komoly kérdésen.
Milyen szimpátiát várhat a Fidesz és a KDNP attól, hogy a miniszterelnök-helyettes ilyen komoly kérdést kiröhög? Talán azt hiszik, hogy az emberek elfelejtik a szenvedést és a problémáikat csak azért, mert ők nem hajlandóak komolyan venni ezeket a gondokat? Szerintem nagyot tévednek. Az ilyen magatartás csak még jobban felbőszíti az embereket, és még inkább elfordítja őket a kormánytól.
Kíváncsi lennék, vajon Semjén Zsolt is nevetne-e, ha az ő családtagja feküdne a kórházban, szenvedve a hőségtől, és az ő műtétjét kellene elhalasztani? Vajon akkor is ilyen vidám lenne? Kétlem. Úgy gondolom, hogy mindannyiunknak meg kellene próbálnunk egy kicsit több empátiát tanúsítani egymás iránt, különösen azok iránt, akik nehéz helyzetben vannak. Semjén Zsolt és a kormány tagjai is jobban tennék, ha inkább az emberek problémáira koncentrálnának ahelyett, hogy nevetségesnek tartják őket.
Üdvözlettel,
József”