Karanténba zárják Orbán Viktort és társait.
Az Európai Néppárt tárgyalásokat folytat a szocialistákkal és a liberálisokkal arról, hogy karanténba zárják a „szélsőjobboldalt és Putyin barátait”. Ezt Pedro López de Pablo, a jobbközép európai parlamenti frakció kommunikációs igazgatója erősítette meg pénteken.
A Patrióták Európáért (PfE) új csoportjával kapcsolatban felmerült, hogy hasonló karanténba kerülhetnek, mint korábban az Identitás és Demokrácia (ID) frakció. Az ID-t gyakorlatilag kizárták a vezető tisztségekből, amelyeket a jövő heti EP-alakulóülésen döntenek el.
A néppárti szóvivő az ülés előtti tájékoztatón indokolta a karanténról szóló tárgyalásokat azzal, hogy választott posztokról van szó, és nem akarják, hogy ilyen képviselők képviseljék az EP-t. A PfE, amelynek alapítói között szerepel a Fidesz-KDNP is, nem tartja demokratikusnak a karantént. Alonso de Mendoza, a PfE képviselője szerint választók millióit képviselik, akiknek joguk van ahhoz, hogy meghallják őket, és a karantén ellenük irányulna. Hétfőn döntenek arról, hogy indítanak-e EP-alelnökjelöltet, amelyből a régi rendszer szerint kettő is járna nekik.
Michael Strauss, az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) szóvivője hangsúlyozta, hogy senkit sem kellene kizárni az EP-ből. Szerinte a szélsőjobboldali képviselők karanténba zárása akár 30 millió szavazót diszkriminálna. Az EP-nek mindenkit képviselnie kellene, nem zárhatja ki azokat, akik nem tetszenek az adott többségnek. A zöldek nevében felszólaló Alex Johnson szerint viszont a szélsőjobboldaliak nem demokraták, ezért más megközelítést igényelnek.
A jövő heti nyitóülésen döntenek az EP vezető tisztségeinek nagy részéről, beleértve az elnök, a 14 alelnök és az öt quaestor megválasztását is. Az EP eljárási szabályzata szerint a megválasztásnál tekintettel kell lenni a politikai nézetek méltányos képviseletére. A vezető helyek maradéka, a jogalkotást előkészítő szakbizottságok elnöki és alelnöki posztjai a következő hétre maradnak, ahol szintén kizárnák a PfE-t a vezető helyekből, csökkentve befolyásukat a jogalkotásra.
De Mendoza szerint ennek ellenére nagy hatásuk lesz az uniós politikákra. Az új frakció megalakulását a hét nagy eseményének tartotta, és szerinte az EU történetében először lett egy patrióta csoport az EP harmadik legnagyobb frakciója. A régi frakciók nem folytathatják ugyanúgy a dolgokat, mint eddig. Tagadta, hogy megosztottság lenne a soraikban, miután a Nemzeti Tömörülés visszatáncolna az olasz Liga politikusa, Roberto Vannacci PfE-alelnökké választásától.
Az ECR szóvivője hangsúlyozta, hogy céljuk a konstruktív konzervatívok hangjává válni az EP-ben. Továbbra is támogatják Ukrajnát, és kiemelte, hogy a frakció dinamikus erő a Parlament új politikai közepén.
A jövő heti ülés az első azóta, hogy a magyar kormány átvette az Európai Unió miniszteri Tanácsának féléves elnökségét. Orbán Viktor felszólalása azonban nem szerepel a napirenden, amit a liberálisok szóvivője azzal magyarázott, hogy visszatetszést keltett, ahogyan a magyar kormány összemosta a soros elnökséget a „békemissziójával”.
A plenárison arról is szavaznak, maradhat-e Ursula von der Leyen az Európai Bizottság élén. A néppárti politikust az EP abszolút többségének kell megszavaznia, ami jelenleg szűk, 40 fős többséget jelent. Von der Leyen esetleges újraválasztása azonban nem garantált, mivel a liberálisok és a szocialisták támogatása is bizonytalan.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!