Orbán Viktor szörnyű dologra készül: arra utasította három miniszterét, hogy vizsgálják meg Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépésének lehetőségét.
A magyar kormány május 22-i ülésén Orbán Viktor miniszterelnök három miniszterét bízta meg azzal a feladattal, hogy vizsgálják meg Magyarország kilépésének lehetőségét a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). A 24.hu információi szerint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter és Bóka János, az európai uniós ügyekért felelős miniszter feladata, hogy feljegyzést készítsenek a miniszterelnök számára, amely részletesen tárgyalja a kilépés lehetséges következményeit, különös tekintettel az európai uniós hatásokra.
Az időzítés nem véletlen: két nappal korábban a hágai ICC főügyésze elfogatóparancsot kért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Joáv Galant védelmi miniszter, valamint a Hamász három vezetője ellen, a 2023. október 7-i események kapcsán, amikor a Hamász támadást indított Izrael ellen. Az ICC szerint mindannyian felelősek háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért. Márciusban az ICC Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen is elfogatóparancsot adott ki az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt.
A Nemzetközi Büntetőbíróság az elmúlt időszakban több ügyben is politikai döntéseket hozott, ami aláásta a szervezet tekintélyét. A Miniszterelnökségi Sajtóiroda szerint Magyarország elutasítja, hogy politikai eszközként használják a nemzetközi bíróságokat.
Az ICC elfogatóparancsai minden tagállamot köteleznek, így Magyarországot is. Ha Putyin Magyarországra látogatna, elvileg le kellene tartóztatni, mivel hazánk is tagja az ICC-nek. Azonban Magyarország nem hirdette ki a Nemzetközi Büntetőbíróságot megalapító római statútumot, így nem tudná végrehajtani az elfogatóparancsot. Varga Réka, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem dékánja, hívta fel a figyelmet erre a joghézagra. Eszerint a nemzetközi jog alapján mégis előfordulhat, hogy le kellene tartóztatni Putyint.
A Miniszterelnökségi Sajtóiroda elismerte, hogy Magyarország elfogadta a Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmányát, de alkotmányossági okokból nem hirdette ki, így az nem lett a magyar jogrend része. Ezért Magyarországon nem hajthatók végre a Nemzetközi Büntetőbíróság döntései.
A római statútum kihirdetése azért akadt el, mert az ellentétes volt az alkotmánnyal, amely szerint a köztársasági elnököt érintő büntetőügyekben csak az Alkotmánybíróság járhat el. Magyarország Alaptörvénye értelmében az Alkotmánybíróság foszthatja meg tisztségétől a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnököt, ami ellentétes az ICC működési elvével.
Ahhoz, hogy Magyarország kilépjen az ICC-ből, az ENSZ főtitkárának címzett írásos értesítés mellett az Országgyűlés döntése is szükséges. A kormány nem válaszolt arra a kérdésre, hogy kezdeményezi-e a kilépést.
Az EU tagjai egyöntetűen az ICC tagjai, de számos nemzetközi konfliktusban érintett ország, mint az Egyesült Államok, Izrael, Ukrajna, Oroszország, Kína, Irán és számos afrikai állam nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!