Rengeteg termőföldet ad el az állam a napokban. Kijátsszák a földeket a gazdagok kezébe?
Az állam közel 20 ezer hektár termőföldet bocsát árverésre július 1. és július 12. között, amely aggodalmat kelt a mezőgazdasági közösségekben és a helyi gazdálkodók körében.
Az árverésre kínált területek között szántók, rétek, legelők, valamint vegyes művelési ágú földrészletek szerepelnek, de a helyi termelők és kisebb gazdálkodók helyett inkább a nagybefektetők profitálhatnak a lehetőségből.
A földrészletek minimum 10 hektárosak, de sokkal nagyobb területek is szerepelnek a listán. Például egy 116 hektáros csorvási földterület 526 millió forintos induló áron kerül árverésre, amelyből 115 hektár szántó és csupán egy hektár erdő. Bár az Agrárminisztérium azzal indokolja az árveréseket, hogy támogatni kívánják a kis- és közepes gazdálkodókat, valamint a helyi termelőket, a valóságban bárki tehet ajánlatot a területekre. Így a nagybefektetők és a spekulánsok is könnyen hozzáférhetnek ezekhez a földekhez.
Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint tavaly átlagosan 2,064 millió forintba került egy hektár termőföld, így az állam minimum 41,280 milliárd forint bevételre tehet szert. Az idei átlagárak várhatóan ennél is magasabbak lesznek. Az állami földek kikiáltási ára gyakran 10 százalékkal meghaladja a piaci árakat. Ez azonban nem garancia arra, hogy a helyi gazdálkodók versenyképes áron juthatnak hozzá a földekhez, sőt:
inkább arra ösztönözheti a nagybefektetőket, hogy felvásárolják ezeket a területeket, és tovább növeljék földbirtokaikat.
A mezőgazdasági közösségek attól tartanak, hogy az ilyen árverések hosszú távon kiszorítják a kis- és közepes gazdálkodókat, és tovább növelik a földek koncentrációját a nagybefektetők kezében. Ez nemcsak a helyi gazdálkodók versenyképességét csökkenti, hanem a vidéki közösségek fenntarthatóságát és fejlődését is veszélyezteti.
Összességében az állami földárverések inkább a nagybefektetők számára jelentenek kedvező lehetőséget. A helyi gazdálkodók és termelők számára egyre nehezebbé válik a földhöz jutás. Az állam bevételei ugyan növekedhetnek, de ennek ára a mezőgazdasági közösségek és a vidéki gazdaságok jövőjének bizonytalansága lehet. Az ilyen gyakorlatok hosszú távon alááshatják a fenntartható mezőgazdaságot és a helyi gazdálkodók életképességét.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!