Megszavazták az Európai Parlamentben, hogy lépjenek fel sokkal durvábban a magyar kormány ellen.
Megszavazta az Európai Parlament azt a határozati javaslatot, amely a magyar jogállam helyzetéről szól, írja az Europoli.
A javaslatra 345 képviselő igennel, 104 pedig nemmel szavazott, 29-en tartózkodtak.
A mostani állásfoglalás legfontosabb pontjai:
- A parlament megfenyegette az Európai Tanácsot, oldják meg, hogy ne Orbán Viktor legyen 2024-ben az Európai Tanács ideiglenes elnöke.
- Vizsgálják annak a lehetőségét, hogy bepereljék a Bizottságot, amiért az hozzáférhetővé tette a pénzeket Magyarország számára.
- Elítélik Orbán Viktort, amiért akadályozza az Ukrajnának adni kívánt támogatást.
- Támogatják, hogy a Bizottság nem javasolta a tagállamoknak a befagyasztott magyar pénzek feloldását.
- Arra kérik a Bizottságot, hogy ne adja oda Magyarországnak a Helyreállítási Alap pénzeit, ameddig a magyar kormány nem teljesíti a mérföldkőként megjelölt reformokat.
- Kérik, hogy kezeljék egyben a három különböző eljárást, amelyekkel blokkolták a Magyarországnak járó pénzeket. Csak akkor kapjon a magyar kormány uniós forrásokat, ha minden problémát megoldott.
- Felszólítják a Bizottságot és a Tanácsot, hogy indítsák el a hetes cikk szerinti eljárás azon részét, ami tényleg felfüggesztheti a magyar kormány szavazati jogát a tanácsban.
Az Európai Parlament csak társjogalkotója az Európai Bizottságnak, önállóan nem kezdeményezhet jogszabályokat. Bizonyos esetekben van konkrét súlya annak, amit tesznek. Ilyen például a bizalmatlansági indítvány is, amellyel a parlament bármikor meg tudja buktatni az Európai Bizottságot. Az állásfoglalás mutatja, hogy mi a politikai hangulat az EU egyetlen közvetlenül választott szervében. Még ha ezeknek nincs is jogilag kötelező erejük, a parlament akkor is tehet politikai fenyegetést az ilyen politikai állásfoglalások mögé.
Ezt egy ponton a most elfogadott javaslattal is megtették. A parlament ugyanis felkérte a miniszterelnökökből álló Európai Tanácsot, hogy oldják meg a 2024 második felében bekövetkező problémás helyzetet a tanács vezetésével. Charles Michel, a Tanács elnöke bejelentette, hogy elindul az Európai Parlament egyik mandátumáért, és ezért hamarabb távozik a tanács éléről. Ez önmagában is problémákat okozott volna az uniós vezetőknek, de ilyenkor hagyományosan a soros elnökséget adó ország miniszterelnöke veszi át a posztot. Ez pedig 2024 második felében Magyarország lesz. Az Európai Parlament azt szeretné, hogy ne Orbán legyen a tanács vezetője.
Ebben az esetben pedig azzal fenyegetőznek, hogy a parlament megteszi a megfelelő lépéseket. Ez alapvetően sok mindent jelenthet, leváltani például sok értelme nem lenne a Bizottságot, mert épp lejár majd a mandátuma, ráadásul itt nem is velük van problémája a parlamentnek. A korábbi fenyegetésekkel a parlament arra utalt, hogy ebben az esetben a parlament nem látná el a feladatát, hogy együttműködjön a soros elnökséggel, ami jelentősen akadályozná a magyar soros elnökség és az Európai Tanács működését.
Hasonló konkrét politikai fenyegetést jelenthet az az ötlet, hogy az Európai Parlament beperelje az Európai Bizottságot, amiért az hozzáférést adott Magyarországnak az uniós források egy részéhez. Ezeket a pénzeket eddig egy horizontális feljogosító feltételeknek nevezett szabály blokkolta, amely bele van építva a hétéves költségvetésbe. A bizottság úgy látta, hogy a magyar igazságügyi rendszer nem felel meg az uniós alapelveknek, ezért azt kérte a magyar kormánytól, hogy több területen reformokat hajtson végre. Ezt a magyar kormány megtette, az utolsó reformokat az előző uniós csúcs előtt fogadták el.
A pénzek felszabadításának időpontja arra engedett következtetni több brüsszeli szereplőnek, hogy a bizottság politikai alkuból, Orbán Viktor vétójának feloldásáért cserébe adta oda a pénzeket. A mostani állásfoglalás viszont nem erről ír, hanem arról, hogy hiába hajtott végre a magyar kormány reformokat, ezek érdemben nem javítottak a magyar igazságügyi rendszer helyzetén.
A bizottságot felszólították, hogy írásban indokolja meg, mi alapján döntöttek a pénznek felszabadítása mellett. A parlament jogi szakbizottságát pedig arra, hogy az uniós szabályok alapján vizsgálja meg a lehetőségét annak, hogy be lehet-e perelni az Európai Bizottságot az Európai Bíróságon, amiért ezeket a pénzeket odaadták Magyarországnak.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!