Bajban Orbán ígérete? Szégyenteljes adat érkezett
Augusztusban 16,4 százalékra csökkent az infláció – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss jelentéséből.
Ez azt jelenti, hogy augusztusban a fogyasztói árak 16,4 százalékkal nőttek az előző év azonos hónapjához képest, amely ütem már csökkenést jelent a júliusi 17,6 százalékhoz képest. Ennél alacsonyabb utoljára tavaly júniusban volt az áremelkedési ütem – írja elemzésében a Portfolio.
Júliushoz képest viszont 0,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, ami valamennyivel rosszabb adat az előző havinál.
Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az üzemanyagok ára emelkedett jelentős mértékben a KSH adatai szerint. 12 hónap alatt:
- Az élelmiszerek ára 19,5 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (67,9 százalék), a büféáruké (29,6 százalék), a csokoládé és kakaóé (25,8 százalék), a péksüteményeké (20,1 százalék), a párizsi és kolbászé (19,7 százalék). A liszt ára viszont 10,4 százalékkal csökkent. A cukor ára az árstop kivezetése miatt lőtt ki.
- A háztartási energia 34,7 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 47,1, az elektromos energia 25,3, a palackos gáz 25,2 százalékkal. Ez pedig már a rezsicsökkentés csökkentésének a következménye.
- A járműüzemanyagok ára 31,1 százalékkal emelkedett.
- A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 24,6, a járműjavítás és -karbantartás 19,4, az üdülési szolgáltatás 18,1, a lakásjavítás és -karbantartás 16,2 százalékkal került többe.
- A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,7, ezen belül a szeszes italoké 16,4 százalékkal nőtt.
- A tartós fogyasztási cikkekért 2,3, ezen belül az új személygépkocsikért 6,9, kellett többet fizetni, míg a használt személygépkocsikért 8,0 százalékkal kevesebbet.
Egy hónap alatt, júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek.
Az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak, ezen belül a cukor 54,6, a sertéshús 7,3, a baromfihús 2,5, a büféáruk 2,3, az étolaj 1,5, a csokoládé és kakaó 1,0 százalékkal többe került, míg a liszt 11,5, a tojás 9,5, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 5,0, a vaj és vajkrém 4,4, a kenyér 2,3, a tejtermékek 1,9 százalékkal kevesebbe kerültek. Az üzemanyagok ára 8,2 százalékkal emelkedett júliushoz képest.
A ruházkodási cikkekért 1,6, a háztartási energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ez utóbbin belül az elektromos energiáért 0,6 százalékkal, míg a vezetékes gáz ára nem változott.
Magyarországon januárban 25,7 százalékon tetőzött az infláció, azóta csökken az éves alapon számolt drágulás mértéke. Ez főleg azért van, mert az infláció külső okai nagyrészt elmúltak, és a bázishatás is játszik: azaz hónapról hónapra egyre magasabb tavalyi értékkel hasonlítjuk össze az ideit.
Bár sikernek tűnhet, hogy Magyarországon ennyit mérséklődött az infláció az elmúlt fél évben, nemzetközi összehasonlításban ez még mindig nagyon magasnak számít. Az Eurostat adatai szerint júniusban például 19,9 százalék volt az infláció Magyarországon, miközben az euróövezetben ennek kicsit több, mint a negyede, mindössze 5,5 százalék.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!