Közel egyhangúlag szavazta meg a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli Országos Küldöttközgyűlése, hogy
a háziorvosok ne írják alá az új ügyeleti szerződéseket, helyezzék letétbe feladatellátási szerződéseik felmondását, a kórházi orvosok az önkéntes többletmunkájuk felmondását helyezzék letétbe.
A küldöttgyűlést azért hívták össze, mert úgy gondolták, hogy az új törvény és rendeletek következtében az orvosok kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek, sérül az autonómiájuk, egyúttal a betegek helyzete is jelentősen romlik.
„Közösen kell döntenünk, hogy milyen nyomásgyakorlási eszközt vetünk be a szakmai és egzisztenciális érdekeink megvédése érdekében”
– írta a Kamara.
Csak az elmúlt két hétben a következő eseményekről szereztek tudomást, amelyek szerintük a fenti aggályokat igazolják:
- a fekvőbeteg-ellátásban dolgozó kollégáktól a megyei kórházhoz csatolás után a korábbi pótlékokat elvonták,
- kórházátalakítás után az új intézményben a besorolási illetmény alacsonyabb lett,
- másokkal a statim átvezénylést lehetővé tévő szerződésmódosítást íratnak alá,
- nyugdíjba készülő háziorvos tulajdonát képező praxist betöltésre hirdették meg a kolléga tudta nélkül,
- a sajtóban szaporodnak az orvosokat negatív hangvétellel említő cikkek.
„Tekintettel arra, hogy az irányítás központosított lett, ezek a hatások várhatóan mindenhol megjelennek majd” – írták. Szerintük ez az irány az állami egészségügy további leépüléséhez vezet, rendkívül hátrányosan érintve a betegellátást.
A rendszer újragondolását javasolja a kamara
Az új helyzetre reagált a MOK a gyűlés összehívásával, ahol a következő alapelveket javasolta:
- Valós társadalmi szolidaritáson alapuló egészségpolitika
- Korszerű szerkezetű, innováció befogadásra alkalmas, többszektorú egészségügyi rendszer
- Szakmai és etikai szabályokon alapuló, átlátható működés
- Humánerőforrást megőrző szabályozási környezet és pályakép
- Egészségtudatosság és ismeretek fejlesztése.
“Az egészségügy valódi átalakítása hosszú folyamat, amit nem lehet két év alatt elvégezni. Ezért a Kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a szakmai kamarák, a parlamenti pártok delegáltjai és a betegszervezetek által közösen megalkotott hosszú távú egészségügyi átalakítási tervezet kidolgozása szükséges. A kamara a munkacsoport felállítása után a tervezet törvénybe iktatását várja el 2023. december 31-ig” – írják a közleményben.
Emellett azonnali korrekciókra is szükség van a MOK szerint, hogy biztosítva legyen az egészségügyben dolgozók nyugodt munkavégzése:
- 2023. januártól elindított (azaz visszamenőleges) szakdolgozói béremelés
- A háziorvosi és fogorvosi ellátás megerősítése
- A szakellátásban dolgozók munkafeltételeinek javítása
Ez utóbbi szerintük így érhető el: “Az orvosokat hasraütésszerűen értékelő szempontok helyett az ellátás minőségét valóban javító módszer kidolgozása. Az alapbért csonkító és a korlátlan időtartamú áthelyezést lehetővé tevő jogszabályok visszavonása. A szakellátók elvett pótlékainak visszaállítása. A személyes közreműködői munkaviszony lehetőségének megtartása, mert enélkül gyakorlatilag nem működik a legtöbb kórház és rendelőintézet.”
„Ha nem valósulnak meg ezek a rendszer javítását célzó követelések, akkor a Magyar Orvosi Kamara szakmai meglátása szerint a magyar egészségügy kettészakad a szegények közellátására és a tehetősebbek magánegészségügyére. De mindkét fél elégtelenül működik majd, súlyos betegség esetén senki sem jut megfelelő ellátáshoz. Ezt megakadályozni, a közellátást megmenteni és fejleszteni mindannyiunk közös érdeke” – mondta Svéd Tamás titkár, a MOK titkára.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!