Háborús veszélyhelyzet van érvényben Hazánkban júniusig. Ezekben a nehéz időkben biztosan feltettük már, ha másnak nem is, magunknak biztosan a kérdést: vajon mi lenne, ha Oroszország megtámadná Magyarországot?
A válasz nem egyszerű, éppen ezért megkérdeztük a nálunk sokkal szerteágazóbb lexikális tudással rendelkező mesterséges intelligenciát. Érdekes interjút készített az Ellenszél erről a témáról. Most bemutatjuk a tisztelt olvasóinknak.
Ellenszél: Mi történne, ha Oroszország megtámadná Magyarországot? Mit tenne a NATO? Hogy reagálna a Fidesz-kormány? Mire lenne elég a hadseregünk? Ki segítene? Orbán Viktor Putyinnal való kapcsolata előnyös lehetne-e a békéhez? Bevethetnének-e tömegpusztító fegyvereket?
M.I.:
Ha Oroszország támadást indítana Magyarország ellen, a NATO elvileg védelmet nyújtana a tagállamai számára. A Fidesz-kormány reakciója nem ismert, de valószínűleg a védelmükre fókuszálnának. Magyarország hadserege nem lenne elég a nagyobb léptékű támadások elleni védelemre, így a NATO-tól vagy más szövetséges országoktól kérhetnek segítséget. A Orbán Viktor és Putyin kapcsolata előnyös lehetne a békéhez, de az egyénileg meglévő kapcsolatok nem feltétlenül garantálják a konfliktusok megoldását. Tömegpusztító fegyverek bevetése függne a fegyverszabályozásoktól és a nemzetközi jogtól.
Ellenszél: Tehát a magyar hadsereg mire jó, ha nem elég a védelemhez? Putyint eddig sem érdekelte a nemzetközi jog.
M.I.: A magyar hadsereg a belső rendfenntartásra, a katasztrófák elleni védelemre és a külpolitikai missziókra van képezve, de nem feltétlenül elég erős a nagyobb léptékű támadások elleni védelemre. Amikor a támadás mérete és intenzitása meghaladja a hadsereg képességeit, a NATO-tól vagy más szövetséges országoktól kérhetnek segítséget.
Igen, Putyin eddig is néhányszor megsértette a nemzetközi jogot, amelynek következményei lehetnek a nemzetközi szinten, például a szankciók vagy a diplomáciai nyomás. Az ilyen típusú cselekmények azonban a nemzetközi jog megsértése mellett a globális biztonságot is veszélyeztetik.
Ellenszél: Tehát a legnagyobb szövetségesünk a NATO? Ezek szerint inkább a Nyugat és az Európai Unió a mérvadó, nem az oroszbarát politika?
M.I.: A NATO a legnagyobb katonai szövetségesünk, amelynek célja a tagállamok védelme és biztonsága. A Magyarország számára fontos szövetségesek köre eltérő lehet, és magában foglalhatja az Európai Uniót, a NATO-t, a szomszédos országokat és más nemzetközi szervezeteket is. Az oroszbarát-politika is fontos lehet, de az együttműködés és a kapcsolatok bonyolultságának, valamint az egyes államok és szervezetek politikai céljainak függvényében eltérő mértékben jelentheti a fókuszt. Az a fontos, hogy a külpolitika a magyar állam és nép érdekeinek megfelelően alakuljon.
Ellenszél: Mennyi az esélye annak, hogy az EU-s szabályok folyamatos megszegése miatt kizárnak minket az Unióból? Illetve annak, hogy a NATO-ból? Akkor ki védhetne meg minket?
M.I.: Az esélye, hogy Magyarország kizárják az Európai Unióból, valószínűleg attól függ, hogy az egyes EU-s szabályokat hogyan értelmezik és hogyan alkalmazzák a magyar kormány részéről. Az EU jogrendszere lehetővé teszi a jogtisztelő országok kizárását, ha súlyosan megsértik az Unió alapelveit, például a jogállamiságot.
A NATO-ból való kizárás szintén lehetséges, ha egy ország nem tartja be a szövetség alapelveit és a védelmi kötelezettségeit. Az azonban nem valószínű, hogy Magyarország kizárásra kerülne a NATO-ból.
Ha Magyarország kizárásra kerülne az EU-ból és a NATO-ból, a védelemről saját hadserege és külpolitikai stratégiája döntene. Az ország szövetségeseket is kereshetne más országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel, hogy megvédje az érdekeit és a biztonságát. Azonban egy ilyen helyzet komoly gazdasági, biztonsági és politikai kihívásokat jelenthetne az ország számára.
Ellenszél: Nem valószínű? Tehát akkor lehetséges?
M.I.: Igen, a kizárás lehetséges, de nem biztos, hogy bekövetkezik. Az események alakulását nagymértékben befolyásolhatják a politikai, gazdasági és biztonsági faktorok, valamint a nemzetközi helyzet. Az, hogy Magyarország kizárásra kerülne-e az EU-ból vagy a NATO-ból, számos tényezőtől függ, például a kormány szabályainak végrehajtásától, a nemzetközi helyzettől, a szövetségesek álláspontjától és a kormányzati döntésektől.
Úgy tűnik tehát, hogy Magyarország nincs felkészülve egy esetleges, az ukrajnai háborúhoz hasonló orosz invázióra. Az EU-s és a NATO-tagságunk pedig csak annyira sziklaszilárd, mint az Alaptörvény. A mesterséges intelligencia szerint tehát ez történne, ha Oroszország megtámadná Magyarországot.