Amellett, hogy az Európai Bizottság ma elfogadta a 2021-2027-es fejlesztési ciklus alapdokumentumát, az ún. partnerségi megállapodást, azt is jelezte, hogy melyek azok az ún. horizontális ügyek, amelyek blokkolják a közel 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási és belügyi forrás teljes egészének, vagy egyes részeinek a kifizetését.
A Portfolio úgy értesült, hogy a három úgynevezett horizontális ügyünk összesen 2,5-3 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásunk blokkolását jelenti a 6,3 milliárd eurónyi felfüggesztett forráson felül mindaddig, amíg a magyar jogszabályok nem felelnek meg az uniós elvárásoknak.
Ennek lényege, hogy
amíg azt a 4 igazságszolgáltatási reformot végre nem hajtja a kormány, amelyeket a helyreállítási programunk 27 féle szupermérföldköve között is vállalt, addig semennyi pénzt nem tudunk lehívni a 22 milliárd euróból
(Kivéve a csekély összegű előlegfizetéseket, amelyeket automatikusan küld Brüsszel a vitáktól függetlenül).
Az igazságszolgáltatási ügy ténylegesen horizontális kihatású, mert az összes felzárkóztatási pénzünk kifizetését blokkolja, tehát még azt a 15,5 milliárd eurót is blokkolja, amely a 6,3 milliárd eurónyi, a feltételességi/jogállamisági eljárás miatt felfüggesztett kohéziós forrás felett van.
Az igazságszolgáltatási ügyön kívül van további 3 ügy, amelyek egyes részterületeken blokkolják a kifizetéseket a viták elrendezéséig.
Ez a három ügy a Portfolio információi szerint összesen mintegy 2,5-3,0 milliárd eurónyi forrás kifizetését blokkolja, tehát a 22 milliárd eurónyi brüsszeli forrástömeg kb. 12-13%-át. mivel ez a 6,3 milliárd eurónyi, eleve felfüggesztett forráson kívüli tétel, így a teljes felzárkóztatási forrástömegünk mintegy 40%-a blokkolva van a viták rendezéséig.
Az említett 2,5-3 milliárd eurós blokkolásból messze a legnagyobb tétel a tudományos élet szabadságával kapcsolatos vitából ered, ami a felsőoktatásban elszaporodott közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos vitát takarja.
A vitát a Portfolio információi szerint úgy lehetne rendezni, hogy vagy az alapítványok szenátusainak jogköreit kellene erősíteni (a kuratóriumokkal szemben), és/vagy a kuratóriumok politikai kinevezettjeinek kellene távoznia a testületekből az összeférhetetlenségi aggályok miatt. Amíg ezt a vitát nem rendezi el a kormány a Bizottsággal, addig a felsősoktatási kutatási és innovációs, a készségfejlesztési, a hallgatói létszámot növelő és a felsőoktatási tartalomfejlesztési célokra szánt forrásokat nem hívhatja le Magyarország.
A fentin túl érdemi összeget blokkol a gyermekvédelminek nevezett homofób törvénnyel kapcsolatos vita, amelyet a minap az Európai Bizottság perre vitt az Európai Bíróságon. Itt a vita a digitális oktatási tartalomfejlesztési, tanárképzési, és gyermekvédelmi célkitűzésekre szánt forrásokat blokkolj addig, amíg a vitát nem rendezi a kormány.
Egy viszonylag kis összeget blokkol tudomásunk szerint a menedékjogi vita. Itt a Bizottság sajtószolgálata azt írta, hogy „A nemzetközi védelmi eljáráshoz való hatékony hozzáférés hiánya és a magyar területen illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok illegális kitoloncolása miatti aggály a menekültügyi, migrációs és integrációs program több konkrét célkitűzésére van hatással.”
A fentieket összefoglalva a Bizottság sajtószolgálata leszögezte válaszában: „Mivel az egyes aggályokkal összefüggésben lévő kiadások egymástól független okokból nem téríthetők meg, a következmények is függetlenek egymástól. E következményeket akkor lehet feloldani, ha Magyarország meghozta azokat a szükséges intézkedéseket, melyek biztosítják, hogy a programok végrehajtása a Charta rendelkezéseinek betartásával történik, és amikor a Bizottság is visszaigazolta, hogy ezek az intézkedések orvosolják a hiányosságokat.”