Az árstop a legutóbbi módosítás értelmében december 31-ig volt érvényes, a kormány 2022 végére ígérte, hogy dönt a nyolc élelmiszer árainak sorsáról.
A kormány április 30-ig meghosszabbította az élelmiszerárstopot, írja közleményében az Agrárminisztérium. A kormány ezt a döntését „az elhúzódó háború és az elhibázott brüsszeli intézkedések következtében kialakult szankciós inflációval” magyarázza.
Nagy István agrárminiszter szerint az ársapkák működnek, a vásárlók ugyanis azokból a termékekből vásárolnak többet, amikhez olcsóbban jutnak hozzá. Azt számolták ki az AKI Piaci Árinformációs Rendszer adatai alapján, hogy az ársapkás termékekből több fogyott idén, mint ugyanekkor 2021-ben.
Az Agrárminisztérium állítása szerint a legnagyobb, 81 százalékos növekedés a 2,8 százalékos UHT tej esetében figyelhető meg, a többi ársapkás termék esetében is 25 százaléknál nagyobb a fogyasztás. Lisztből 27 százalékkal, napraforgó étolajból 44 százalékkal, csirkemellből 34 százalékkal, csont nélküli sertéscombból 46 százalékkal fogyott több idén eddig, mint az előző év azonos szakaszában, állítják.
Az élelmiszerárstop népszerű kormányzati körökben, de számos járulékos problémát hoz magával: az árstopos termékekből az emberek spájzolnak, illetve a boltoknak sem éri meg készleten tartani őket, emiatt állandóak a hiányjelenségek.
Matolcsy György jegybankelnök a parlament gazdasági bizottsága előtt elhangzott kritikus beszédében bírálta az árstopokat, szerinte az ársapkák 3-4 százalékos inflációs többletet hoznak. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint azonban ez nem igaz.