Matolcsy György pusztító kritikát fogalmazott meg a kormány gazdaságpolitikájával szemben hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt, az RTL Klub most nyilvánosságra hozta a hangfelvételt.
„Van kiút. Szembe kell nézni azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van” – mondta a hangfelvétel szerint Matolcsy György gazdasági bizottság előtt.
„Szembe kell nézni azzal, hogy a pénzügyi, makrogazdasági mutatóink az Európai Unióban az első-második legrosszabb helyen vannak. Jövőre már a legrosszabb lesz, mert 15-18 százalék közötti várható infláció a legmagasabb lesz az Európai Unióban. Szembe kell nézni azzal, hogy ha Magyarország nem változtat a gazdaságpolitikáján, ha nem hajt végre egy kéthartmados gazdaságpolitikai fordulatot, akkor elveszíti az évtizedet, stagnálás, stagfláció következik. Ez most még visszafordítható, jövőre már nem”
– folytatta.
Az RTL hangfelvétele szerint Matolcsy arról is beszélt, hogy a kormány jövőre „igen jelentős külföldi hitelfelvételt” tervez, de szerinte ennek csak abban az esetben van értelme, ha az így szerzett pénzt energiahatékonysági programokra költjük, mert azok megtérülnek.
Ugyanakkor a jegybankelnök szerint a „25 milliárd vagy 50 milliárd forintos energiahatékonysági programok olyanok, mintha nem lennének”, nem ilyenekre, hanem „több ezer milliárd forintos” programokra van szükség.
Egyebekben viszont a jegybankelnök belső forrásból finanszírozná a kievickélést a válsághelyzetből, hiszen „ahogy a hibákat belül követtük el, úgy a megoldás is belül keresendő”. Matolcsy szerint kb. 20 ezer milliárd forint a magyar családok megtakarítása, „ezt most eszi, rágja, harapja az infláció”.
Ugyanennyi pénz van a magyar üzleti szektorban likviditási tartalékként, ezeket a pénzeket kormányzati programokkal meg lehetne mozdítani – állította. Az, hogy most ilyen sok a tartalék, az „a megnyert 2010-es évtized eredménye”, és az egész EU-ban kiemelkedő, ezt fel is lehetne használni a válságkezelésben.
Matolcsy elismerte, hogy a ma tapasztalt infláció a kormánypropaganda állításaival szemben nem háborús infláció, hiszen „2021 második felében kezdődött az energiaárrobbanás, ami a magyar infláció 80 százalékát okozta”. Arról is beszélt, hogy az októberi jelentős forintgyengülésnek sokkal súlyosabb következményei is lehettek volna, de végül ezt a jegybanknak sikerült megakadályoznia.
Ugyanakkor „a devizatartalékok szintje megfelelő” – nyugtatott meg mindenkit. A devizatartalékok szintje annyira jó, hogy az MNB stabilan „vállalhatta és vállalja is az energiaszámla kiegyenlítését”. Összességében tehát „a magyar gazdaság egyáltalán nem omlik össze”– mondta. Az igaz, hogy bajban vagyunk, de egész Európa bajban van, és vannak olyan országok, amik – ha nem is pénzügyi mutatók tekintetében, de – még nálunk is rosszabb helyzetben vannak.
Ezzel együtt Matolcsy visszautasította azokat a vádakat, miszerint fizetésképtelenség fenyeget, szerinte „fizetésképtelenség semmilyen kockázattal, hacsak nem 0 kockázattal említhető”.
Az ilyen kijelentéseket udvariatlannak, tapintatlannak és helytelennek tartja, így gondolkodik Jarosław Kaczyńskinek a magyar gazdaság összeomlásáról szóló megállapításáról is.
„Megújuló energiaforrásokra valóban 2010-tőt át lehetetett volna szervezetten, tudatosan, lépésről lépésre állni, nagyjából 2000 MW-nyi megújuló energia állt volna rendelkezésre az évtized közepére”
– sorolta a kormány hibáit.
A jegybankelnök szerint ugyanakkor néhány területen nagyon szép az előrehaladás, például a napenergiában, de ez csak az induló szint, innen még tovább kell menni.
„Nagy kár, hogy akkor ez a döntés nem született meg, nagy kár, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumból 72 energetikust átvezényeltek másik minisztériumhoz, ez nekünk fájt.”
Matolcsy szerint az energiaátmenet felgyorsítása az egyik legfontosabb eleme a válságból való kilábalásnak.
Matolcsy olyan mutatókat is sorolt, amikre magyar kormányzati politikusok ritkán hivatkoznak, például, hogy
- Bulgária után az EU második legrosszabb termelékenységű élelmiszeripara a magyar,
- az EU tagállamok közül a magyar gazdaság termelékenysége a negyedik legrosszabb.
Ha ezen nem változtatunk, akkor nem jöhet felzárkózás, „nemhogy az öt legjobb ország között nem leszünk, de a legjobb 15 között sem”.
Matolcsy szerint „a kormány válságkezelése az utóbbi 6 hónapban nem találta meg a kulcsokat, hibás volt”.
Ennek pedig az az oka, hogy 2013 óta a jegybank támogatásával a kormány minden válságot sikeresen kezelt, és mostanra elbízta magát. „Kifutottunk úgy a pályára, hogy eddig mindent megnyertünk, azt gondoltuk, hogy automatikusan megnyerjük ezt az energiaárrobbanásos, inflációs válságot is.”
„A szocializmusba pedig nem érdemes visszamenni. Az árstopokról meg a minden fajta hasonló, jónak tűnő ötletekről a szocializmusban kiderült, hogy nem működnek. Összeomlott a rendszer.”
A jegybankelnök a kormány gazdaságpolitikájának egyik alapját képező autóipart is kritizálta, azt mondta, túlértékelt az ágazat szerepe. Az elektromosautó-gyártási kapacitásainkat ugyan sikerrel bővítjük, de ez csak arra jó, hogy a múltbéli hibáinkat ellensúlyozza, ezek a hibák pedig azok, hogy ennyire kiszolgáltatottak vagyunk az autógyártásnak. Az autógyártással kapcsolatos gazdasági sikeünk pedig „nem is feltétlenül mindig a kormány érdeme, hanem a városaink érdeme. Debrecen, Kecskemét, Győr vagy Esztergom is” – sorolta.
„A járműgyártás hozzáadott értéke 18 százalék, a kreatíviparé 70 százalék”
– mondta, és arról is beszélt, hogy a következő hetekben a forint újabb spekulációs támadás elé néz, de a jegybank erre felkészült, „a shortolók sokat fognak veszíteni”.
„A Magyar Nemzeti Bank kéri, követeli azt, hogy a magyar kormány térjen vissza az egyensúlyok helyreállításának útjára és nyerjük meg újból az évtizedet”
– zárta beszédét Matolcsy.