Már nem lesz elég a nagy-magyarországos sál, amivel nemzetközi botrányt okozott. Túljártak az eszén, űvösre került.
Orbán agyafúrt politikai szereplő hírében áll. E heti döntésével azonban a Bizottság okosabbnak bizonyult. A hónapokig tartó tárgyalások során Brüsszel rávette Orbánt, hogy vállalja el a reformok hosszú listáját – amit a magyar kormányfő alá is írt, azt feltételezve, hogy ez csak egy nagy PR-show. A Bizottság azonban névértéken vette Budapest írásos kötelezettségvállalásait, és úgy ítélte meg, hogy Magyarország nem váltotta be saját ígéreteit. Tehát most nincs pénz. Ez egy késői, de igen figyelemre méltó győzelem a brüsszeli tisztviselők számára.
Hónapokig tartó civódás után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán történelmi döntést hozott:
13,3 milliárd eurónyi uniós támogatás befagyasztásával szembeszáll Orbán Viktor kormányával a korrupciós problémák és a jogállamiság szétrombolása miatt
– írja a Politico.
Von der Leyen úgy döntött, hogy mivel Orbán kormánya november 19-ig nem teljesítette a korrupció leküzdésére tett ígéreteit, Brüsszel visszatartja a kifizetéseket a helyreállítási alapból (körülbelül 5,8 milliárd euró értékben) mindaddig, amíg nem teljesítik ezeket a kötelezettségvállalásokat. Az országnak tehát további lépéseket kell tennie a jogállamiság helyreállítása érdekében, hogy feloldja a helyreállítási alapok blokkolását.
Ezzel párhuzamosan, történelmi lépésként a Bizottság úgy döntött, hogy javasolni fogja 7,5 milliárd euró befagyasztását az EU rendes költségvetéséből – ezt az összeget Brüsszel szerint a korrupció veszélyezteti.
A Bizottság lépése sokak számára meglepetés volt Brüsszelben, mivel egészen a közelmúltig késznek tűnt Von der Leyen arra, hogy alkut kössön Orbánnal a források felszabadítása érdekében. A német Der Spiegel elsőként számolt be arról, hogy a Bizottságot nem győzték meg Budapest erőfeszítései.
Brüsszel egyértelműen negatív értékelése nyomán az uniós pénzügyminisztereknek most el kell dönteniük, hogy befagyasztják-e azt a 7,5 milliárd eurót – ami a 2021-2027-es EU-ban Magyarország számára elkülönített kohéziós alapok 65 százalékának felel meg.
Brüsszel jogi érvelése a következő:
A korrupciós kockázatok, az átláthatatlan közbeszerzési folyamatok és más rendszerszintű hiányosságok azt jelentik, hogy az uniós adófizetők pénzét súlyosan fenyegeti, hogy Magyarországon rosszul költik el. Az Orbán-kormány nem tudja garantálni, hogy az uniós források eljussanak a címzettekhez, ezért a Bizottság nem fizeti ki azokat.