Szerdán érkezett Budapestre az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának küldöttsége. A delegáció kormánytagokkal, parlamenti képviselőkkel, oktatási intézményekkel, a civil társadalom képviselőivel és újságírókkal találkozott.
Az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottságának delegációjának vezetője a küldöttség látogatását lezáró sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta: rendkívül fontosnak tartják, hogy minden EU-s tagállamban, így Magyarországon is érvényesülni tudjon a média ellenőrző funkciója.
Sabine Verheyen arról beszélt, hogy a bizottság tagjainak meg kell vizsgálniuk azokat az információkat és ellentmondásokat, amiket az elmúlt napokban hallottak a magyar fővárosban. Nem szeretnének elhamarkodott következtetéseket levonni, később fognak majd részletesebb állásfoglalást kiadni.
Emlékeztetett arra, hogy nemrég az EU aggályokat fejezett ki a magyarországi médiahelyzettel kapcsolatban. Az Európai Parlament nem ért egyet azzal, hogy kormánypárti és ellenzéki médiumokra bontják szét a médiateret – mondta. Szerinte attól még, hogy egy médiaorgánum kritizálja a kormányt, még nem jelenti azt, hogy kormánypárti vagy ellenzéki.
„Mi úgy értelmezzük a média szabadságát, hogy a média ellenőrző funkciót (watchdog) kell, hogy betöltsön. A szabad média a demokrácia egyik legfontosabb alappillére.”
Úgy vélte, az újságoknak pénzügyileg nem szabad függő viszonyban lenniük politikai szereplőkkel. Persze előfordul, hogy valamennyi személyes vélemény belekerül egy-egy anyagba, de ezért is fontos, hogy színes legyen az ország médiatere.
Felsorolásszerűen megemlítette, hogy a delegáció tagjai információkat gyűjtöttek Budapesten a KESMA-ról és a magyar médiahelyzetről is, de ezekről nem szeretett volna bővebben beszélni, úgy vélte, annyira összetett a helyzet, hogy még a delegáción belül is meg kell vitatniuk a hallottakat. Sok utánkövetésre is szükség lesz – mondta.
A Sabine Verheyen szakbizottsági elnök vezetésével érkező, és eredetileg 2020 tavaszi látogatást tervező nyolcfős delegáció az érintettekkel való személyes találkozások révén gyűjtött információt a magyarországi kultúr-, oktatás és médiapolitika különböző aspektusairól.
A delegációt vezető Verheyen azzal indokolta a látogatásukat az érkezésükkor: „Mivel bizonyos aggasztó jelenségekről értesültünk a magyar közoktatás szereplőitől, a művészeti közösségből és a civil társadalomtól, ezért most elsőkézből és minden felet meghallgatva szeretnénk tájékozódni a magyar oktatás-, kultúr- és médiapolitika közelmúltbeli fejleményeiről. Saját magunk szeretnénk felmérni, mi a helyzet Magyarországon, és hogy az európai állampolgárság eszméje és a demokrácia milyen mértékben erősíthető meg az oktatáson és a kultúrán keresztül.”
A küldöttség európai parlamenti képviselői találkoztak Csák János kulturális és innovációs miniszterrel, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterrel és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (többségében kormányközeli) munkatársaival is. Emellett Bősz Anett budapesti főpolgármester-helyettessel, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Közép-Európai Egyetem (CEU) és más felsőoktatási intézmények képviselőivel, és nem kormányzati szervezetek képviselőivel, köztük menedékkérőkkel foglalkozó civil szervezetekkel is találkoztak.