Hoppál Pétert, Járóka Líviát és Sztojka Attilát is meghívta a jogállamról szóló pódiumbeszélgetésére a Diverse Youth Network nevű civil szervezet, amely többek között a pécsi pride-ot és a hozzá kapcsolódó emberjogi fesztivált szervezi. A meghívott fideszesek közül azonban senki nem vett részt a vitán.
Hoppál Péter tavaly még azt mondta: a Fidesz azért nem kíván részt venni a kerekasztal-beszélgetésen, mert a szervezők a kormánypártból csupán egy politikust hívtak meg, míg az összellenzékből többet. A szervezők meghallották ezt az igényt, ezért idén három fideszest is meghívtak, de ők – tartva a kínos kérdésektől -, nem jelentek meg az eseményen.
A Mi Hazánk és a Jobbik kivételével mindegyik meghívott párt küldött valakit a beszélgetésre. Gál József az LMP szóvivője, Nyirádi Boglárka a Párbeszéd Zöld Front nevű ifi-tagozatának tagja, Gáspár Zoltán az MSZP frakciójának szakértője, Nemes Balázs a Momentum pécsi elnöke, Arató Gergely a DK országgyűlési képviselője, valamint Bognár Szilvia civil pécsi önkormányzati képviselő vitáztak a jogállamiság mai helyzetéről Hidvégi B. Attila, a RomNet főszerkesztőjének moderálásával.
Kell-e parlamenti jelenlét egyáltalán?
A beszélgetés egyik fő témájaként a pártok kétharmados Fidesz-uralom alatti szerepéről és lehetőségeiről vitáztak a jelenlévők.
Azzal mindenki egyetértett, hogy jelen helyzetben a parlamenti pártok eszköztára véges. Gál József úgy véli, függetlenül attól, hogy a törvényhozás jelenleg nem az ellenzéki pártok szavazatán múlik, be kell menni a parlamentbe. Az LMP szóvivője elmondta: a pártja következetesen ugyanazokat az üzeneteket ismétli a választások óta, mivel „keveset kell mondani, minél többször.”
Bognár Szilvia szerint a jogállamiság rendbehozatalához elitváltásra van szükség. Saját példáját említve elmondta, hogy az ellenzéki oldal is úgy működik, mint a Fidesz, ha „valaki nem a fősodort követi.” A képviselő szerint hiteles alternatívára van szükség, olyan politikusokra, akik „szakítanak az ellentmondásosságukkal.” Bognár Szilvia hozzátette, hogy még azokon a helyeken sincs mindig átlátható döntéshozás, ahol az ellenzék vezeti a várost, Pécs is ilyen.
A Párbeszéd 22 éves, ifjúsági szervezeti vezetője a KATA-tüntetést hozta fel példának a pártok szerepéről. Elmondta, hogy a civilek kifejezetten kérték a pártok távolmaradását a demonstrációtól, így ők ennek eleget téve nem is vittek pártzászlókat. Később mégis a tüntetők kérték őket számon, hogy miért nincsenek ott. Ekkor, élve a parlamenti képviselet előnyeivel, párbeszédes politikusok vitték be a tüntetők petícióját a Házba.
Nyirádi Boglárka általánosságban úgy véli, hogy a Fidesz Ikaroszként halad a nap felé, és lesz egy pont, amikor már megolvadnak a szárnyai. Az ifjú politikus (akire a későbbiekben érdemes lesz figyelni) radikálisabb eszközökhöz is nyúlna, ha újabb, a nőket sanyargató intézkedést hozna a Fidesz: akár oda is láncolná magát a Parlamenthez.
Arató Gergely volt az egyetlen parlamenti képviselő a beszélgetésen. A pártok közül senki nem delegált országos politikust, ami azért is meglepő, mert a beszélgetés egy része épp arról szólt, hogy ha nincs a pártoknak mozgástere a kétharmad mellett, „ki kell menni az emberek közé” és más alternatívákat kell keresni. A DK gondolta csak úgy, hogy a parlamentből valóban kimegy egy ilyen vitára.
A DK-s politikus elmondta, hogy világos üzenetekre van szükség, az árnyékkormányt is azért hozzák létre, hogy zöld, baloldali programot tudjanak mutatni a Fidesz elhibázott intézkedéseivel szemben.
Nemes Balázs amellett érvelt, hogy a parlamenti munka fontos, mert ha tüntetőleg úgy döntenének a parlamenti pártok, hogy be sem ülnek az Országházba, el sem indulnak a választásokon, akkor Gödény pártja, Gattyán pártja fog beülni helyettük. Ha a jogalkotásban nem is tudnak érdemben részt venni a pártok, a Momentum helyi elnöke szerint a bizottsági munka, amit végeznek fontos, hiszen képviselőik által rálátnak olyan bizottságok munkájára is, mint a Nemzetbiztonsági, vagy akár a Költségvetési Bizottság. A politikus hozzátette: a képviselők javadalmazása nem sok ahhoz képest, amit az üzleti szférában kereshetnének. Szerinte a momentumosok elszántak, nem az anyagiak motiválják őket a parlamenti munkában.
Hidvégi B. Attila Gáspár Zoltántól megkérdezte, hogy „az egyre zsugorodó MSZP” mit gondol a pártok szerepéről. Gáspár Zoltán azt mondta, nincs sem milliókért fizetett külső szakértő, sem más, aki jelen pillanatban tudja a receptet arra, hogy mivel lehet a leghatékonyabban helyreállítani a jogállamiságot. Nemes Balázzsal egyetértett abban, hogy nem a pénz motiválja a jelenlegi ellenzéket. A saját példáján elmondta, hogy 165 ezer forintot keres a frakciónál, így a civil foglalkozásából él, ennek ellenére is időt és energiát áldoz arra, hogy sikeresebb legyen a pártja.
Mit tud tenni egy párt, ha valakit diszkriminálnak?
Hidvégi B. Attila megkérdezte a jelenlévőket, hogy mit tud tenni konkrétan egy parlamenti párt jelen pillanatban, ha valaki például diszkrimináció vagy gyűlöletbűncselekmény áldozata lesz.
Gáspár Zoltán szerint a 2/3 mellett nehéz bármit is csinálni, mivel a jelenlegi szabályozások épp ezeket erősítik fel. Példának említette a Médiahatóság gyakorlatát a rajzfilmben látható szerelmes lánypár kapcsán. Szerinte nagyon fontos, hogy ne a leszbikust, a romát, a bármilyen kisebbséget lássuk, hanem az embert olyankor, amikor valakit a védett tulajdonsága miatt bántanak.
Gál József szerint minden probléma megoldását a politikusoktól várják az emberek. Szerinte ha működik a jogállam, akkor működik az ügyészség és a rendőrség is, és nem az LMP-nek kell megvédeni a gyűlöletbűncselekmények áldozatait.
Nyirádi Boglárka szerint ilyen esetben megafonként kell felerősítenie egy pártnak az áldozat hangját, valamint képviselni kell a kisebbségeket. Példának említette Barabás Richárdot, a Párbeszéd szóvivőjét, aki nyíltan meleg politikusként hiteles érdekvédő tevékenységet végez.
Gál József is felhozta Ungár Pétert példaként, mint nyíltan meleg frakcióvezetőt. (Rajta kívül még Sebián-Petrovszki László, a DK pártigazgatója is nyíltan vállalja melegségét a parlamentben, a többiekről nem tudunk – a szerk.)
Nemes Balázs három pontba foglalta össze, hogy mit tehet egy párt, ha valaki gyűlöletbűncselekményt szenved el. 1. Felszólalni, ha sérelmet él át valaki. 2. Fellépni, ha az szükséges (példaként említette Törökszentmiklóst, ahol a Momentum is jelen volt a náci erőfitogtatásnál). 3. Megakadályozni: a Momentum ellehetetlenítette a Horthy-felvonulást a budapesti Bartók Béla úton.
A beszélgetés sokféle témát érintett, mivel a jelenlévőktől lehetett kérdezni, nem úgy mint a Fidesztől, ezért a vita sokféle vélemény ütköztetésével zajlott. Talán egy kicsit a rendezvény után közelebb kerültünk egymás nézőpontjához, vagy ha nem is: figyeltünk, és megértettük a másikat. Erről szól a tolerancia.
Köszönjük a szervezést a Diverse Youth Networknek és B-Hábel Gézának! További programok a pécsi emberjogi fesztiválról itt találhatók.
Jabronka Richárd