Az esetleges pénzügyi szankciók mibenlétéről és mértékéről eddig semmilyen részlet nem szivárgott ki, de a lapnak nyilatkozó brüsszeli források a fennálló problémák átfogó jellegére, komolyságára és tartósságára való tekintettel „nem jelentéktelen”pénzügyi következményekre számítanak, ha Budapestnek nem sikerül eloszlatnia az EB aggodalmait.
Ehhez a Szabad Európa által megkérdezett források szerint mindenképpen az eddigieket meghaladó intézkedéseket kellene bejelentenie a kormánynak, amelyek kellően garantálják az uniós költségvetési források és pénzügyi érdekek védelmét.
“A magyar kormány által javasolt korrekciós intézkedések nem küszöbölik ki átfogóan a Bizottság által jelzett aggályokat” – többek között ez állt abban a július 22-i dátumú levélben, amelyet Johannes Hahn uniós költségvetési biztos írt az Európai Parlament illetékes szakbizottsági elnökeinek az akkori helyzetről, és amely a Szabad Európa birtokába jutott.
A lap információi szerint miután az Európai Bizottság nem találta elégségesnek a magyar kormány által két ütemben felajánlott engedményeket a jogállamisági aggályok enyhítésére, levelet írt a költségvetési biztos az EP illetékeseinek. Ebben a bevezetőben írt mondat után azt is rögzítette: a július 20-án a magyar kormánynak küldött levél
megfelelő és arányos intézkedéseket vázol fel, amelyeket a Bizottság a Tanácsnak tervez javasolni az uniós pénzügyi érdekek védelmében. Magyarországnak egy hónap áll rendelkezésére, hogy megtegye észrevételeit többek között az előirányzott intézkedések arányosságát illetően. A Bizottság további korrekciós lépésekre ösztönzi a kormányt.
Mindez azt jelenti, hogy a Bizottság egyrészt sürgette a július 20-án Magyarországra küldött levélben a kormányt, hogy tegyen többet, különben komoly pénzügyi retorziós intézkedéseket fog javasolni a tagállamokat tömörítő Tanácsnak. Azt a levelet a Reutersen keresztül ki is szivárogtatták Brüsszelben:
a felzárkóztatási pénzek jelentős részének felfüggesztésére és a helyreállítási program elfogadásának megakasztására tenne javaslatot a Bizottság a Tanács felé, ha nincs további kellő felajánlás a magyar kormány részéről.
Nem kell egyhangú döntés
Megegyezés híján az Európai Bizottság pénzügyi intézkedéseket terjeszthet a tanács elé, amelynek a javaslat kézhezvételétől számított egy hónapon belül a szavazatok minősített többségével döntést kell hoznia. Ez azt jelenti, hogy legalább tizenöt tagállamnak igennel kell szavaznia úgy, hogy az uniós népesség legalább 65 százalékát lefedjék.
Megfigyelők szerint a magyar kormánynak minden oka megvan arra, hogy a folyamat ne jusson el a pénzügyi szankciók kezdeményezéséig. Ha ez mégis bekövetkezik, Magyarország valószínűleg keresztet vethet a helyreállítási pénzek idei jóváhagyására, hiszen utóbbit részben a folyamatban lévő eljáráshoz hasonló problémák blokkolják. Bár a két dosszié jogilag külön vágányon fut, politikailag egyértelmű az összefüggés közöttük – mutatnak rá EU-források.
Mindebből az is következik, hogy a kormánynak további engedményeket kellene tennie annak érdekében, hogy az Európai Bizottság előreláthatóan szeptember folyamán ne kezdeményezze hivatalosan a Tanácsnál a Magyarországnak „járó” uniós kifizetések egy részének felfüggesztését vagy csökkentését.