Több száz, a támogatások kétharmadának elmaradása miatt jövedelem nélkül maradt termelő tüntetett Mélykúton a nemrég 2 milliárd forint állami támogatásból beruházó vágóhíd irodája előtt. Nagy István miniszter megszakította amerikai útját, hogy le tudják küldeni az ötezres kisvárosba, hogy megnyugodjanak a kedélyek.
A termelők az állatjóléti támogatások elmaradása miatt kerültek padlóra, miközben Nagy István miniszter szerint a teljes támogatási keretet kimerítették. A termelők nem értik, hova ment el a pénz, de azzal is elégedetlenek, hogy a felvásárlási árakból nem futja még a szűkös megélhetésre sem, azt szeretnék, ha a tárca egységes, lényegében hatósági árat vezetne be a felvásárlásokban.
A hvg.hu összefoglalója szerint Nagy István agrárminiszter elégedetten mehetett vissza a fővárosba, a tüntetés utáni egyeztetésen beígért 1,9 milliárd forinttal eloltotta a kormány a tüzet. Az állatjóléti támogatást, aminek csak a töredékét kapták meg a termelők, és aminek kifizetését a tüntetéssel kényszerítették ki a gazdák, arra kellene fordítania a termelőknek, hogy a saját telepeiket korszerűsítsék, bővítsék a férőhelyet, kedvezőbbé tegyék a nevelt állatok körülményeit.
A strukturális problémák az egyeztetés után is maradtak, ezek megoldása Nagy István szerint a termelők gondja. Azt elismerte a tárcavezető, hogy az egyáltalán nincs rendben, hogy az integrátorokkal való elszámolás után csak az pénz marad, amit az állatjóléti támogatásból befolyik, tehát gyakorlatilag ezt bérként felélik a termelők ahelyett, hogy a fejlesztésekre fordítanák. A helyzet ugyanis az, hogy a nagy vágóhidak (pl Hungerit, Hunent) integrátorai biztosítják a naposkacsát, a takarmányt, majd a végén ennek árát levonják a felvásárlási árakból.
Az elszálló takarmányárak miatt alakult ki az utóbbi hónapokban az a helyzet, hogy a végén üres maradt a termelő zsebe, mivel még az állatjóléti támogatásnak is csak a harmadát kapták meg.
Ezt most ugyan kipótolja a kormány, de a jövőben a felvásárlási árak alakításán is változtatni kellene, ugyanis a termelők szerint azt úgy kalkulálták ki a tőkeerős cégek, hogy számoltak az állatjóléti támogatással is, mint a termelőhöz befolyó jövedelemmel, ezért lefelé szorították az árakat.
A termelők ezért követelték a kormánytól a hatósági árak bevezetését, de a tárca vezetője szerint a piaci folyamatokba nem avatkozhatnak be. Annyival oldotta meg a problémát a miniszter, hogy azt javasolta a gazdáknak, hogy hozzanak létre termelői csoportokat, amelyek erősebb alkupozíciót jelenthetnek a termelőknek a vágóhidakkal szemben.
Az egyeztetésen a takarmányárak befagyasztását is kérték, de a miniszter ezt is hárította. A német sertéságazatot hozta példának arra, hogy nálunk rossz a struktúra. Németországban ugyanis azért tudnak talpon maradni, mert a legtöbb cég egyben takarmányt is termel, ezzel kiegyensúlyozza a hústermelés veszteségeit. Magyarországon a legtöbb állattartó telep a piacon kénytelen beszerezni a takarmányt, ezt a strukturális problémát a mai birtokviszonyok miatt aligha lehet megoldani.