Miért nem léptek ki az unióból? – az ülésteremből kiszivárgott sajtóinformációk szerint ezzel a kérdéssel kezdődött a magyarországi homofóbtörvényről folytatott vita az EU-csúcson, amely több órán keresztül tartott.
A kérdést már az előzetesen is éles kritikát megfogalmazó holland miniszterelnök, Mark Rutte tette fel Orbán Viktornak. A holland kormányfő már az EU-csúcs előtt elmondta:
Magyarországnak nincs helye az EU-ban, ha ezt a törvényt nem vonják vissza, mert ez a jogszabály „ellentétes minden értékünkkel. Magyarországnak vissza kell vonnia ezt a törvényt, és térdre kell ereszkednie”.
A kormány nevében Varga Judit igazságügyi miniszter válaszolt, aki megígérte, amíg él, minden erejével azért fog harcolni, hogy „magyar embernek sose kelljen térdelnie se Rutte nevű, se semmilyen más gyarmatosító előtt”.
Mark Rutte egyébként a vitában az EU Alapszerződésének 50. cikkét ajánlotta Orbán Viktor figyelmébe. Ennek az első bekezdése így szól:
Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból.
A soros elnökséget vivő Portugália kormányfője, António Costa pedig azt ajánlotta magyar kollégája figyelmébe, hogy lehet tisztán kereskedelmi kapcsolatokat is fenntartani az EU-val, mint teszi azt Svájc és Norvégia., tehát ő is arra kérte Orbánt, hogy lépjen ki az EU-ból.
A hvg.hu egyik forrása szerint Angela Merkel német kancellár és Pedro Sánchez spanyol kormányfő arra figyelmeztette Orbán Viktor, hogy nem lehet összekeverni a pedofíliát, a homoszexualitást és a pornográfiát.
A vitában valamennyi tagállam vezetője felszólalt, azonban csak a lengyel és a szlovén kormányfő vette védelmébe Orbánt. A magyar miniszterelnök arra nem reagált, hogy több uniós vezető azt javasolta neki, hogy lépjen ki. Ehelyett csak ismételgette a betanult paneleket, miszerint:
ennek a jogszabálynak nincs köze a homoszexualitáshoz, csak a szülők és gyermekek jogainak védelméhez.
Még arra is rászánta magát Orbán Viktor, hogy a vitában számon kérte az uniós miniszterelnökökön, hogy olvasták-e a törvényt, erre Xavier Bettel luxemburgi kormányfő azt mondta:
Olvastam, borzalmas.
A vita végén Charles Michel felhívta a figyelmet az uniós jog elsőbbségére és hivatkozott az Európai Bizottságnak mint a szerződések őrének az eddig megtett lépéseire, vagyis a felszólító levél elküldésére a magyar kormánynak.