Eddig legalább Bulgária mögöttünk volt, de az Orbán-kormánynak sikerült megszerezni az első helyet
2010-ben az EU kilencedik legkorruptabb országának számított Magyarország a Transparency International (TI) korrupcióérzékelési indexe szerint. Azóta szinte minden évben hátrébb csúsztunk a listán. Eddig legalább Bulgária mögöttünk volt, most azonban az eddig legkorruptabbnak számított balkáni ország egy helyet javított, így a friss listán már a bolgárok sincsenek mögöttünk:
Magyarország, Bulgária és Románia hármas holtversenyben áll az EU utolsó helyén.
Globálisan a 180 ország közül egy helyet javítva, a 69. helyre jöttünk fel.
Szó sincs arról, hogy a véletlen műve az, hogy egyre korruptabb hely Magyarország
A Fidesz 2010-ben hatalomra kerülve rendszerszinten alakította át és tökéletesítette az addig is létező korrupciót, egyedi megvesztegetések helyett más utat választott:
előbb a törvények átírásával meggyengítette a korrupció elleni védekezőképességet, közben a megbízható embereivel töltötte fel azokat a testületeket, amelyeknek a feladata a kormány ellenőrzése volna, és így várta, hogy a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklus pénzosztása meginduljon.
A TI mostani jelentése innen veszi fel a fonalat, és azt elemzi, hogy 2020-ban hogyan haladtak tovább ezek a folyamatok. A koronavírus-járványra adott válaszokkal a kormány nem csupán a demokrácia lebontását gyorsította fel:
„Míg a válságkezelésre szánt források mennyisége önmagában is elmaradt az elvárható szinttől, azok hasznosulása több mint kérdéses, mivel a támogatásban részesülő projektek egy része sokkal inkább szolgálta az új nemzeti tőkésréteg túlélését, semmint a gazdaság hosszú távú válságállóságának megerősítését”
– áll az elemzésben.
Erre példaként azt hozták fel, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség által kiosztott 83,5 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásból a Mészáros Lőrinchez köthető Hunguest Hotels fejlesztéseinek támogatására, valamint Balaton környéki jachtkikötők és luxusszállodák fejlesztésére is jutott, míg a válság által leginkább érintett budapesti szállodapiac kimaradt a programból.
A sportberuházásokra, valamint az egyházaknak juttatott támogatások jelentősen felülmúlták az egészségügy finanszírozásába bevont pluszforrásokat. Még úgy is, hogy az egészségügyi pénzek egy részét túlárazott eszközbeszerzésekre fordították, amelyek hasznából kormányközeli közvetítőcégek részesedtek.
A TI megpróbálta azt is számszerűsíteni, hogy mekkora volt a korrupció növekedési áldozata
Úgy számoltak: ha 90 százalékkal kisebb lett volna a közbeszerzések túlárazása az elmúlt évtized utolsó éveiben, akkor az 0,7–1,3 százalékponttal emelte volna meg a gazdaság éves növekedési ütemét. 2019-ben 4,6 százalék helyett 5,4 százalékkal nőhetett volna a gazdaság, a 2020-as visszaesés pedig a várható 6,5 százalék helyett 5,7 százalék lehetne.
Ami a közbeszerzéseket illeti, ott folytatódott a korábbi tendencia: miközben papíron törvényes volt az eljárások nagy része, a kormányhoz közeli cégek az általuk megnyert közbeszerzések 51 százalékában egyedül, versenytárs nélkül indultak 2019-ben, majd 2020 elejére ez az arány 68 százalékra nőtt – idézi a TI a Korrupciókutató Központ elemzését.
A jelentés végül arra a megállapításra jut, hogy:
A jogállami rombolás és az azzal szorosan összefüggő központosítás és rendszerszintű korrupció lehet a fő oka annak, hogy a soha nem látott európai uniós támogatás ellenére az elmúlt évtizedben sem sikerült ráállítani a magyar gazdaságot a befogadó, vagyis a társadalom széles rétegeit magával ragadó növekedési pályára.