Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta a rendeletet, amely az uniós források védelmét szolgálja a jogállamiságot torzító kormányok visszaéléseivel szemben, írja a Napi.hu a brüsszeli testület jelentése alapján.
Az új rendelet értelmében az uniós kifizetések visszatarthatók azoktól az országoktól, ahol az uniós források kezelése kapcsán bebizonyosodik a jogállamiság megsértése. Ugyanakkor az EU garantálja, hogy a számlát nem a végső kedvezményezettek állják.
A közleményre reagálva Petri Sarvamaa finn néppárti társ-jelentéstevő azt mondta:
„Megcsináltuk! Most már ez a törvény, és ezen nem változtat semmilyen egyoldalú nyilatkozat. A feltételrendszer segítségével mostantól megvizsgálhatjuk azokat a kétes törekvéseket, amelyek az unió értékeivel ellentétes célokra szánnák az uniós forrásokat.”
Az EP-képviselő azt is hozzátette, hogy „a Szerződések őrének szerepét betöltő” Európai Bizottságtól elvárják, hogy január elsejétől elkezdje a rendelet független végrehajtását.
Eider Gardiazabal Rubial spanyol szocialista társ-jelentéstevő pedig azt emelte ki a döntés után, hogy az Európai Parlament gondoskodott róla, hogy a rendelet értelmében kiszabható büntetések közvetlenül a kormányokat, és ne a végső kedvezményezetteket sújtsák.
A mechanizmus az EP közleménye szerint a következőképp fog működni: miután az Európai Bizottság megállapítja a jogsértést, javasolja, hogy az adott tagállam kormánya ellen indítsák el a feltételrendszerhez kapcsolódó eljárást, ezt követően pedig vágják meg vagy fagyasszák be a tagállamnak az uniós költségvetésből járó forrásokat.
Nem csak korrupció vagy csalás esetén szankcionálhatnak
Az új jogszabály nem csak akkor érvényes, amikor például korrupció vagy csalás révén konkrétan visszaélnek az uniós forrásokkal. A jogszabály akkor is alkalmazható, ha a minden tagállam által tiszteletben tartandó alapvető jogok – például a demokrácia vagy az igazságszolgáltatás függetlensége – rendszerszintűen sérülnek és ennek hatása van, vagy hatása lehet az uniós források kezelésére.
A rendeletben egy külön részben példákkal is egyértelműsítik az elképzelhető jogsértéseket. Ezek között egyebek mellett az igazságszolgáltatás függetlenségét érő fenyegetés, az önkényes vagy jogszerűtlen határozatok kijavításának hiánya, és a jogorvoslat korlátozása szerepel az EP közleménye szerint.
Az Európai Parlamentben szerdán elfogadott és ezáltal törvényi erőre emelkedett új rendelet minden, 2021. január elsejétől az unió és a tagállamok közös kezelésében álló forrásra érvényes.