Varga Judit az ellenzéket is arra kéri, hogy szavazzanak nagyobb hatalmat a kormánynak – helyes ez?

MTI Fotó: Kovács Attila

A kormány pénteken benyújtotta a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amivel előre meg nem határozott időre meghosszabbítanák a koronavírus-járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzetet – írja a 444.hu.

A javaslat bevezetőjében megjegyzik, hogy a lehetséges intézkedések „szokatlan és idegen korlátozásnak” tűnnek, de ezek betartása, „az összefogás és a fegyelmezettség a magyarság legfontosabb erőtartaléka lehet”.

A veszélyhelyzet időszakában a kormány gyakorlatilag rendeletekkel irányíthat:

egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet és már rendkívüli intézkedéseket is hozhat.

A koronavírus miatti veszélyhelyzetet a kormány március 11-én ki is hirdette, de az Alaptörvény szerint külön parlamenti felhatalmazás nélkül az erről szóló rendelet csak 15 napig maradhatna hatályban.

A most benyújtott törvény éppen arról szól, hogy ezt a határidőt a koronavírus miatti „veszélyhelyzet megszűnéséig” meghosszabbítaná, és egyébként is azzal számol, hogy így az országgyűlésnek 2020-ban már össze sem kellene ülnie.

Azt, hogy a veszélyhelyzet mikor szűnik meg, azt a kormány állapíthatná meg, majd csak ez után helyezhetné hatályon kívül a felhatalmazási törvényt az országgyűlés.

A benyújtott törvényjavaslat szerint egy testület hiába akarná feloszlatni magát, nem teheti, mert a feloszlató döntés csak a veszélyhelyzet után léphet hatályba. Valamint a járványra hivatkozva kimondja, hogy nem tűzhető ki időközi választás a veszélyhelyzet megszűnéséig, a már kitűzött választások pedig elmaradnak.

Szigorú büntetések a karantén megszegéséért

A javaslat rendelkezik a Büntető Törvénykönyv szigorításáról is: három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki a karanténra vonatkozó szabályokat megsérti. A büntetési tétel egytől öt év lehet, ha ez csoportosan történik, és kettőtől nyolc év, ha a cselekmény halálesetet okoz. Aki járványügyi intézkedés akadályozására irányuló előkészületet követ el, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Rémhírterjesztésért 5 év is járhat

A javaslat bővíti a rémhírterjesztés fogalmát is. Eddig ugyanis azokat lehetett ezért elítélni, akik az álhíreikkel a közveszély helyszínén keltettek  zavart vagy nyugtalanságot az emberek nagyobb csoportjában. A kormány azonban  a rémhírterjesztés elkövetési helyét kiterjesztené az egész országra, így akár 5 év börtönt is kaphatna az, aki „különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa”.

A 444.hu hozzáteszi, hogy

„A TASZ nemrég külön útmutatót írt arról, mi számít rémhírnek, amiben külön hangsúlyozták, hogy az objektív tájékoztatás akkor sem bűncselekmény, ha amiatt zavar keletkezik a köznyugalomban. Vagyis az igaz, de nyugtalanító állítások megfogalmazását, vagy az ilyen hírek terjesztését nem lehet büntetni.”

Varga Judit arra kéri az ellenzéket, hogy szavazzanak a Fidesszel

A parlament legközelebb hétfőn ül össze, de erről a törvényjavaslatról az országgyűlés csak akkor dönthet, ha eltér a házszabálytól, amihez a parlamenti képviselők négyötödének (159 szavazat) támogatása kell, ezért a tervezetet benyújtó Varga Judit igazságügyi miniszter arra kéri minden parlamenti párt frakcióját, hogy szavazza meg.

loading...