Megjelent Juliane Kokott főtanácsnok indítványa a magyar felsőoktatási törvény 2017-es módosításáról – írja a hvg.hu.
A módosító értelmében az Európai Gazdasági Térségen kívüli államok felsőoktatási intézményei csak akkor működhetnek és folytathatnak képzést Magyarországon, ha Magyarország és a származási államuk között nemzetközi szerződés áll fenn, és a származási államában is nyújt ugyanilyen képzést.
A főtanácsnok szerint ezek a követelmények
összeegyeztethetetlenek az uniós joggal és a Kereskedelmi Világszervezet jogával is.
Az Európai Unió Bíróságának közleménye emlékeztet, hogy az Egyesült Államok New York szövetségi államának joga szerint létrehozott, Soros György által támogatott Central European University (CEU) volt az egyedüli olyan, Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmény, amely nem felelt meg az új feltételeknek.
Az Európai Bizottság 2018-ban kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított a felsőoktatási törvény érintett módosításai miatt.
Csütörtöki előterjesztésében Juliane Kokott azt javasolta a bíróságnak, hogy adjon helyt ennek a keresetnek.
A főtanácsnok azon az állásponton van, hogy a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelmény a GATS-egyezmény (a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény) szerinti nemzeti elbánás elvébe (a külföldi és belföldi szolgáltatókra vonatkozó egyenlő bánásmód elve) ütközik.
Ezen kívül Kokott szerint a származási állammal kötött nemzetközi szerződésre vonatkozó követelmény sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját is, mert aránytalanul korlátozza az oktatási intézmények alapításának és működtetésének szabadságát, valamint a tudomány szabadságát.
A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, de a hvg.hu szerint az ítélet szinte minden alkalommal megegyezik az előzetes indítvánnyal. Ha a bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat.
