
Dr. Papp Kitti büntetőügyvéd az Ellenszélnek elmondta, miért adhatnak ki többféle elfogatóparancsot ugyanarra az emberre, és ki dönt a kiadatásáról, ha külföldön fogják el. Arról is kérdeztük, ki értesíti a családot, és hogyan jut ügyvédhez az, akit péntek este vesznek őrizetbe.
Az Ellenszélen korábban a nemzetközi körözés működésével és Matolcsy Ádám ügye kapcsán az elévülés szabályaival is foglalkoztunk.
Elfogatóparancs, kiadatás és elévülés
Ellenszél: Mi a különbség a belföldi, az európai és a nemzetközi elfogatóparancs között? A police.hu oldalán gyakran látni, hogy ugyanazt az embert mindhárom alapján körözik. Miért van szükség három különböző elfogatóparancsra, és ki dönti el, melyiket adják ki?
Dr. Papp Kitti: A belföldi elfogatóparancsot a rendőrség saját hatáskörben bocsátja ki a Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 119. § (1) bekezdésében foglaltak alapján. Az európai és a nemzetközi elfogatóparancsot viszont a nyomozást folytató rendőrség előterjesztésére és a nyomozást felügyelő ügyészség indítványára a nyomozási bíró bocsátja ki, utóbbi kettő esetében abból az okból, mivel a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy feltehetően nem Magyarországon, hanem külföldön tartózkodik.
Utóbbi kettő elfogatóparancs a garanciája annak, hogy amennyiben a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személyt Magyarországon kívül intézkedés alá vonják a külföldi rendvédelmi hatóságok, a vele szemben kibocsátott, hatályos európai vagy nemzetközi elfogatóparancs alapján őt el tudják fogni az elfogatóparancsot kibocsátó országnak történő későbbi átadás vagy kiadatás érdekében.
Ha valaki ellen Magyarországon nemzetközi elfogatóparancsot adnak ki, mely országokban érezheti magát mégis biztonságban a kiadatástól? Valóban léteznek olyan országok, amelyek szinte soha nem adják ki a náluk tartózkodó körözött személyeket? Mi a helyzet például az Egyesült Királysággal a Brexit óta, vagy Dubajjal?
– Általánosságban elmondható, hogy nincs olyan ország, ahol egy nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló személy biztonságban érezhetné magát. Kétoldalú megállapodások, illetve adott esetben a két ország relációjában alkalmazható viszonosság elve alapján szinte a világ minden pontjáról kiadható körözött személy hazánknak. Az Egyesült Királyság esetén a Brexit óta új jogi szabályozás lépett hatályba (EU–UK Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás), amely felváltotta az európai elfogatóparancsokon nyugvó korábbi nemzetközi bűnügyi együttműködés rendszerét, míg UAE esetében a viszonosság jöhet szóba, konkrét kétoldalú megállapodás (kiadatási szerződés) hiányában.
Mi történik, ha egy nemzetközileg körözött magyar állampolgárt külföldön elfognak, de az adott ország nem hajlandó kiadni Magyarországnak? Ilyenkor szabadon élhet tovább abban az országban? Előfordulhat, hogy valakit az egyik országban köröznek, miközben egy másikban teljesen legálisan dolgozik, vállalkozik és éli az életét?
– A két ország igazságügyi csatornán (Magyarország esetében az Igazságügyi Minisztériumon) keresztül egyeztet egymással a kiadatás / átadás végrehajthatóságával, az elfogatóparancs tárgyát képező cselekmény büntetőjogi minősítésével, joghatósági kérdésekkel és az esetleges eljárási garanciákkal összefüggésben, és amennyiben az adott ország igazságügyi hatósága úgy dönt, hogy nem adja ki az elfogott (és körözött) személyt Magyarországnak, akkor a gyakorlatban ez a személy ebben az adott országban szabadon élhet, mozoghat és nem kell tartania attól, hogy később mégis kiadnák a megkereső országnak. Viszont amennyiben ezt a „biztonságos” országot a körözött személy elhagyja és vele szemben a büntethetőség még nem évült el, a még hatályos elfogatóparancs alapján más ország területén elfoghatják.
Elévülhet-e egy bűncselekmény, ha az elkövetésével gyanúsított személy éveken át külföldön tartózkodik, és nem sikerül elfogni? Vagy az elfogatóparancs, illetve a büntetőeljárás egyes lépései megszakítják az elévülést? Más szabályok vonatkoznak arra, aki még csak gyanúsított, és arra, akit már jogerősen elítéltek?
– Önmagában az elfogatóparancs kibocsátása még nincs hatással a nyomozás (így az elfogatóparancs kibocsátásának) tárgyát képező bűncselekmény elévülésére. Viszont egy külföldön ismert, vagy ismeretlen helyen tartózkodó személlyel szemben folytatott nyomozás bizonyosan el fog jutni egy olyan pontra, ahol a nyomozóhatóságnak döntenie kell a nyomozás felfüggesztéséről, a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személlyel szemben kibocsátott belföldi, európai vagy nemzetközi elfogatóparancs hatályának fenntartása mellett, ezzel biztosítva későbbi büntetőjogi felelősségre vonását.
Ebben az esetben a nyomozás felfüggesztése az az aktus, amely időponttól a bűncselekmény elévülése megindul. Az elévülés büntethetőséget megszüntető ok, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 26. § (1) bekezdése szerint a büntethetőség elévül – a (2)-(3) bekezdésben részletezett kivétel szabályokat ide nem értve – a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével. Az elévülést ugyanakkor félbeszakítja a nyomozó hatóság elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye, amely egyúttal a nyomozás folyamatba helyezését is jelenti. Ha ilyenre az elévülési időn belül nem kerül sor, az elkövető büntethetősége megszűnt.
Mennyire súlyos jogi helyzetet jelez önmagában az, ha valakit országosan vagy nemzetközileg köröznek? Előfordulhat, hogy olyan ember ellen is kiadnak elfogatóparancsot, akinek a bűnösségéről még semmilyen bírósági döntés nem született? Milyen esetekben kerülhet sor erre, és mit szoktak félreérteni az emberek a körözési listák láttán?
– A Büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 119. § (1) bekezdése szerint a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy őrizetének elrendelése érdekében bocsátja ki az elfogatóparancsot. Azaz – és ez a legjellemzőbb esetkör – olyan személyekkel szemben bocsátanak ki elfogatóparancsot, akik a nyomozásban rendelkezésre álló információk alapján a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsíthatók és még nem történt meg a gyanúsított kihallgatásuk, de az szükséges.
A belföldi (nemzeti) és nemzetközi / európai elfogatóparancsok között a fentiekben már említett engedélyezési eljárás mellett a legnagyobb különbség az, hogy utóbbiak esetében a kibocsátó hatóságnak megalapozott információi vannak arra nézve, hogy a keresett személy külföldön tartózkodik, vagy oda tart, ezzel is kivonva magát a büntetőeljárás alól. Fontos figyelembe venni, hogy egy elfogatóparancs kibocsátásával a széles nyilvánosság is értesül a nyomozó hatóság által keresett személy kilétéről, így maga a körözött személy is, ez segítheti, de akár hátráltathatja is a nyomozó hatóságok munkáját. A nemzetközi TOP körözéseket az Interpol, míg az európai TOP körözéseket az EU Most Wanted oldala listázza.

Az őrizet első 72 órája
Mi történik pontosan az első 72 órában azzal, akit a rendőrség őrizetbe vesz? Kit értesíthet, milyen jogai vannak, és mi történik, ha nem tudja fejből egyetlen hozzátartozója telefonszámát sem? Megtörténhet, hogy a családja egy ideig egyáltalán nem tudja, hol van? Milyen lehetőségei vannak, ha úgy érzi, hogy az őrizetbe vétele jogszerűtlen?
– Őrizetbe vétel esetén az őrizetbe vett személy nem telefonálhat. A határozat kihirdetésekor a nyomozó hatóság nyilatkoztatja őt, hogy az őrizetbevétel tényéről hozzátartozóját vagy más nagykorú személy kiértesítését kérheti. A gyakorlatban meg szokták engedni a terheltnek, hogy a telefonjából megnézze a hozzátartozó telefonszámát, ha pedig nem volt nála telefon akkor pedig a nyomozó hatóságnak személyesen a hozzátartozó címére kell kimenni és az értesítést végrehajtani.
A törvény szerint, akit őrizetbe vesznek, annak kötelező a védelem. Amennyiben a terheltnek van ügyvédje, akkor a nyomozó hatóság őt értesíti, és a meghatalmazás aláírása után az ügyvéd elláthatja az őrizetbe vett személy védelmét, ha nincs ügyvédje, akkor pedig a hatóság hivatalból kirendel egy ügyvédet. Az, hogy ki lesz az eljáró ügyvéd nem a nyomozó hatóság dönti el, hanem a területileg illetékes ügyvédi kamara sorsolásos rendszerrel választja ki. Ez a gyakorlatban tulajdonképpen azt jelenti, hogy a kirendelési listán szereplő, névsorban következő ügyvéd fog eljárni.
Amennyiben a terhelt úgy gondolja, hogy az őrizetbe vétel szerinte jogtalan, akkor panaszt tehet. Azt tudni kell, hogy a panasztételnek nincs halasztó hatálya, azaz panasz esetén is végrehajtható. A panasz elbírálását az ügyészség végzi el.
Hogyan jut ügyvédhez az, akit péntek este vagy hétvégén vesznek őrizetbe, és a telefonjához sem fér hozzá? Ha a családja keres ügyvédet, hogyan tud az ügyvéd kapcsolatba lépni vele? Mi történik, ha a család nem tud ügyvédet fogadni, vagy az őrizetbe vett személy kifejezetten egy bizonyos ügyvédet szeretne? Volt már olyan eseted, amikor egy hétvégi őrizetbe vétel miatt kellett sürgősen intézkedned?
– Az esetek túlnyomó többségében a család hamar értesül arról, hogy a hozzátartozójukat a nyomozó hatóság előállította, ilyenkor igyekeznek védő ügyvédet találni. A meghatalmazást a közeli hozzátartozó is aláírhatja, a védő azt benyújtja a nyomozó hatósághoz és az eljárási cselekményen részt vehet. Ha időközben pedig már védőt rendeltek ki, akkor a kirendelés hatálya a meghatalmazás benyújtásával megszűnik.
Igen volt, hogy hétvégén kellett menni, mert az ügyfelemet őrizetbe vették, ilyenkor muszáj mindent félretenni az idő rövidsége miatt. Őrizetbe vétel után pedig a nyomozó hatóság előterjesztést tesz az ügyészség felé kényszerintézkedés elrendelésére (letartóztatás, bűnügyi felügyelet, távoltartás) majd pedig ügyészi indítványra fog a bíróság dönteni a kényszerintézkedés elrendeléséről.
Köszönjük az interjút!
Ha büntetőügyvédre lenne szükséged, Dr. Papp Kitti ügyvédi irodáját itt érheted el.