
A januári hétéves rekordnál egy kicsivel alacsonyabb inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal februárra, de így is több, mint másfélszer akkora az áremelkedés, mint amit a kormány tervezett – írja a hvg.hu.
Alig csökkent az infláció februárban: a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál – számolt a KSH. Ez némi javulás a januári 4,7 százalékos inflációhoz képest, de még így is a második legnagyobb áremelkedés 2012 vége óta.
Az élelmiszerek ára 7 százalékkal nőtt, ezen belül a sertéshúsé 27,3, a párizsié és a kolbászé 21,5, a szalámié, a szárazkolbászé és a sonkáé 11,0, az idényáras élelmiszereké, mint a burgonya, friss zöldség, gyümölcs 10,3, a tejé 9,4, a kenyéré 7,6, a házon kívüli étkezésé 7,2 százalékkal lett magasabb.
A szeszes italokat és dohányárukat egybeszámítja a KSH, ennek a csoportnak az ára átlagosan 7,3 százalékkal lett magasabb. Ezen belül a dohányáruk 11,3 százalékkal drágultak.
2020 első két hónapját összesítve 4,5 százalékos az infláció 2019 január-februárjához képest. A kormány és a parlamenti többség a költségvetés elfogadásakor 2,8 százalékos éves inflációval számolt.
A Magyar Nemzeti Bank lassan két éve úgy indokolja a rekordalacsony alapkamatot, hogy őket nem a forintárfolyam érdekli, hanem az, hogy minél közelebb legyen az infláció a 3 százalékos célhoz. Szerintük másfél-két év múlva 3 százalékon stabilizálódhat az infláció.
Tehát úgy tűnik, hiába jár az euró folyamatosan 340 körül, és drágulnak jelentősen az élelmiszerek, a kormány továbbra sem tervez lépni az ügyben.