Donald Trump neve nincs a szavazólapon, a november 3-i amerikai választás mégis komoly ítélet lehet az elnök politikájáról. A történelmi adatok alapján a republikánusoknak bőven van okuk az aggodalomra: az elnök pártja rendszerint veszít a félidős választásokon.
A Sky News választási összeállítása is erre a mintára hívja fel a figyelmet. A veszélyt Trump személyes tapasztalatból ismeri: első elnöksége alatt a republikánusok elvesztették a Képviselőházat.
Huszonhárom választásból mindössze három kivétel
Az American Presidency Project történelmi összesítése szerint 1934 és 2022 között huszonhárom félidős választást rendeztek. Az elnök pártja mindössze három alkalommal tudta növelni képviselőházi mandátumainak számát: Roosevelt idején 1934-ben, Clintonnál 1998-ban, George W. Bush elnöksége alatt pedig 2002-ben.
A többi húsz alkalom veszteséget hozott.
Trump első félidős választásán, 2018-ban a republikánusok 41 képviselőházi helyet veszítettek. Obama demokratái 2010-ben még súlyosabb, 63 mandátumos visszaesést szenvedtek el.
A Szenátusban más eredmény is születhet
A két kongresszusi házat azonban külön kell figyelni. Trump republikánusai 2018-ban a képviselőházi vereséggel egy időben két szenátusi mandátumot nyertek.
Ezért egy demokrata győzelmi hullám sem jelenti automatikusan mindkét ház megszerzését. A Sky november 3-i összefoglalója szerint a demokratáknak nettó négy szenátusi helyet kell szerezniük a többséghez. Ötven-ötvenes állásnál a republikánus alelnök döntő szavazata számítana.
Trump elnöki székéről ma nem szavaznak
A történelmi minta rossz előjel a republikánusoknak, de választási eredményt nem helyettesít. A részvétel és az egyes körzetek versenye dönti el, mekkora veszteséget szenvednek el – ha egyáltalán veszítenek.
Trump ettől még elnök maradna. Egy ellenzéki kongresszusi többség viszont egészen más feltételeket teremtene elnöksége hátralévő két évére: nehezebb törvényalkotást és erősebb parlamenti ellenőrzést.
