Újraírná a világtérképet a finn elnök: Kanadát is bevenné az Európai Unióba, írja a CNBC.
Miközben az Európai Unió már most is a legjelentősebb bővítésére készül az elmúlt évtizedekben, Alexander Stubb, Finnország elnöke egy olyan vízióval állt elő, amely merőben újraírná a kontinens, sőt, a világ geopolitikai térképét. A finn államfő szerint az uniónak radikálisan „nagyban kellene gondolkodnia”, és a jelenlegi 27 tagállamot 40-re kellene duzzasztania, akár olyan, nem európai országok integrálásával, mint Kanada.
Rövid az ablak a cselekvésre
Stubb szerdán, egy helsinki energetikai konferencián vázolta fel meglepő elképzeléseit. Beszédében arra figyelmeztetett, hogy a geopolitikai „lehetőségek ablaka” meglehetősen rövid. Szerinte az ukrajnai háború esetleges lezárása, vagy a washingtoni adminisztráció jövőbeli változása után a politikai figyelem ismét elterelődhet a stratégiai kérdésekről a „felesleges dolgokra”.
A finn elnök meggyőződése, hogy az európai stratégiai autonómia és a globális hatalom kivetítése egyenes arányban áll az unió fizikai és gazdasági méretével. Éppen ezért szorgalmazza egy sokkal rugalmasabb integrációs modell létrehozását, amely lehetővé tenné a masszív bővítést.
Kanada, mint a 28. tagállam?
A tervezet leginkább meghökkentő eleme Kanada bevonása. Stubb egy meglehetősen provokatív költői kérdést intézett a hallgatósághoz: „Nem lenne csodálatos, ha Kanada az Európai Unió 28. tagállama lenne, nem pedig az Egyesült Államok 51. állama?”
A kijelentés kontextusát az adja, hogy Donald Trump amerikai elnök a napokban a közösségi médiában nyíltan utalt Kanada esetleges „annektálására”, miközben a szomszédos ország komoly gazdasági nehézségekkel küzd. Ezzel párhuzamosan a kanadai vezetés – többek között Anita Anand külügyminiszter – folyamatosan keresi a lehetőségeket kereskedelmi kapcsolatainak diverzifikálására, lazítva a túlzott amerikai függőséget.
Törökországtól a Nyugat-Balkánig: újra kell gondolni a szövetségeket
Kanada mellett a finn elnök a hagyományosabb európai szövetségesek visszacsábítását és integrálását is kulcsfontosságúnak tartja. Kiemelte a Brexittel távozó Egyesült Királyság fontosságát, de ennél is meglepőbb volt Törökország szerepének újraértékelése. Stubb arra figyelmeztetett: noha jelenleg senki sem beszél Törökország csatlakozásáról, biztonságpolitikai szempontból elengedhetetlen, hogy Ankara a lehető legközelebb kerüljön az unióhoz.
Természetesen nem maradtak ki a hagyományos bővítési célpontok sem. A finn elnök Európa „legforróbb pontjának” nevezte a Nyugat-Balkánt (kiemelve Szerbiát, Koszovót, Albániát, Montenegrót és Észak-Macedóniát), miközben északon is lát mozgásteret. Norvégia és Izland – utóbbi idén augusztusban népszavazást tart a csatlakozási tárgyalások esetleges megkezdéséről – szintén kulcsszereplői lennének ennek a negyven tagot számláló gigantikus szövetségnek.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!
