
NER: Élt 16 évet – Így omlott össze az illiberális kártyavár, amiről azt hitték, 2030-ig kitart.
Húsz év után először szenvedett választási vereséget a Fidesz. Az a párt, amely 2010 óta megszakítás nélkül, kétharmados többséggel uralta Magyarországot, a 2026-os választásokon elveszítette a hatalmat. Orbán Viktor egészen 2030-ig tervezte a kormányzást, ám a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) végül 16 év után megbukott. De hogyan jutottunk el a gránitszilárdságú kétharmadtól a vasárnapi megsemmisítő vereségig?
A magyar politikai térkép vasárnap éjjel teljesen átrajzolódott. A Fidesz utoljára a 2006-os tavaszi országgyűlési választáson szenvedett vereséget (akkor az MSZP 1,2 százalékkal kapott több szavazatot listán). Bár az őszödi beszéd utáni őszi önkormányzati választásokat már megnyerték, és onnantól kezdve húsz éven át minden létező voksoláson diadalmaskodtak, a 2026-os tavasz meghozta számukra a történelmi bukást.
A NER születése és az illiberális állam építése
A 2010-es, első kétharmados győzelem után Orbán Viktor azonnal meghirdette a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. A tempó diktatórikus volt:
-
Már az első ciklusban új Alaptörvényt írtak, és saját képükre formálták a választási rendszert.
-
Megszületett a sokat kritizált médiatörvény, amivel megkezdődött a hatalmas, központosított kormánypárti médiabirodalom kiépítése.
-
Elindult a keleti nyitás politikája, amelynek szimbolikus csúcspontjaként az első ciklus végén szerződést kötöttek az oroszokkal a paksi atomerőmű bővítésére.
A rákövetkező ciklus elején a miniszterelnök már nyíltan meghirdette: a liberális demokrácia helyett illiberális államotépít. Az állami beszerzéseken gigantikusra nőttek a Fideszhez köthető üzletemberek és oligarchák, a propaganda pedig soha nem látott hangerővel kezdte el teríteni a kormányzati üzeneteket.
A reménytelenségből a rendszerváltásig
A NER a 2018-as kétharmad után látszott a legszilárdabbnak. Amikor a 2022-es, teljes ellenzéki összefogás is elbukott, a társadalom jelentős része apátiába süllyedt, és sokan elvesztették a reményt, hogy Orbán rendszerét a jelenlegi keretek között egyáltalán le lehet váltani. A miniszterelnök ekkoriban már arról beszélt: 2030-ig tervez az ország élén maradni, és csak utána adná át a stafétát a párt fiatalabb generációjának.
A repedések már látszottak
Az elmúlt hónapok botrányai (a kegyelmi ügy, a kiszivárgott lehallgatások, a gazdasági válság és az új politikai kihívó, a Tisza Párt megjelenése) azonban megrengették a rendszert. Orbán Viktor az utolsó hetekben már láthatóan óvatosabban fogalmazott: több beszédében – talán a belső méréseket látva – már ő maga is felvetette annak lehetőségét, hogy a Fidesz elveszítheti a választást.
A vasárnapi, történelmi részvételt hozó szavazás végül beteljesítette ezt a jóslatot. A Nemzeti Együttműködés Rendszere 16 év után történelemmé vált, Magyarország pedig egy új, demokratikus korszak küszöbére lépett.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!