Takács Péter elképesztő pofátlanságot mondott, Komáromi Zoltán ajtót mutatott neki.
Egyetlen mondattal sikerült mélyen megbántania és felháborítania a magyar háziorvosi társadalmat Takács Péternek, a Fidesz-kormány egészségügyi államtitkárának. A politikus egy podcastműsorban arról beszélt, hogy a háziorvosi pálya egyfajta „maradékelven” működött, ahová azok kerültek, „aki máshova, klinikumba nem fért be”. A kijelentés nem csupán a szakma múltját és jelenét festi hamis színekben, de tökéletesen megvilágítja a kormányzat egészségüggyel kapcsolatos, évek óta tartó romboló politikájának cinizmusát is. Ahelyett, hogy szembenéznének a saját felelősségükkel, a rendszer fenntartásáért nap mint nap küzdő orvosokat alacsonyítják le.
A „maradékelv” sértő hazugsága
Az államtitkár szavai azért különösen fájóak, mert figyelmen kívül hagyják a háziorvoslás valós múltját és értékét. Dr. Komáromi Zoltán, aki 25 évet praktizált háziorvosként, éles szavakkal utasította vissza a vádakat. Rámutatott, hogy a hetvenes-nyolcvanas években a fiatal orvosok tudatosan választották ezt a hivatást, amely akkoriban az egyik legmagasabb presztízsű szakmának számított.
Komáromi emlékeztetett, hogy a háziorvostan volt az első szakma, amelynek önálló rezidensképzési programja volt. A kilencvenes évek elején a minisztérium 80 országos ösztöndíjat biztosított, a helyekre pedig óriási, több mint háromszoros volt a túljelentkezés. „A 80 helyre 250 kolléga jelentkezett. Ez egy jó presztízsű szakma volt” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a háziorvosok továbbképzései is kiemelkedően magas színvonalúak voltak, több száz fős konferenciákon vitatták meg a szakmai kihívásokat.
Ezzel szemben áll Takács Péter képe a „másodvonalbeli” orvosokról, akik csak azért kötöttek ki a körzetekben, mert máshová nem kellettek. Ez a narratíva nemcsak történelemhamisítás, hanem egyben kísérlet a felelősség áthárítására is.
A Fidesz-politika tette tönkre a rendszert, nem az orvosok
Dr. Komáromi Zoltán szerint a háziorvosi szakma presztízsének és az alapellátás helyzetének drámai romlása az elmúlt 15 év kormányzati politikájának egyenes következménye. „Ezt az elmúlt harminc évben, az elmúlt tizenöt évben tönkretették” – fogalmazott kendőzetlenül.
A számok pedig őt igazolják:
- Míg régen több százan jelentkeztek háziorvosnak, ma már csak 50-60 fiatal orvos választja ezt a pályát.
- A 6500 praxisból ma már csak 6300 működik, de ezt is csupán 5300 orvos látja el.
- Közel ezer háziorvosi körzet tartósan betöltetlen, ami azt jelenti, hogy a betegek ellátása helyettesítésekkel, nehézkesen megoldott.
- Az aktív háziorvosok közül több mint ezren már betöltötték a 70. életévüket, és utánpótlás hiányában, a betegeik iránti felelősségérzetből praktizálnak tovább.
Tragikus adat, hogy az elmúlt hónapokban több 80 éven felüli háziorvos hunyt el úgy, hogy még előző nap is betegeket látott el. Ők azok, akiket az államtitkár „maradéknak” nevezett – miközben valójában ők a lassan összeomló rendszer utolsó, hősies tartóoszlopai.
Önteltség és a valóság tagadása
A kormányzat nemcsak hogy nem ismeri el a felelősségét, de az államtitkár szavaiból sütő arrogancia azt mutatja, hogy nincsenek is tisztában az alapellátás valós helyzetével. Takács Péter arról beszél, hogy „át kell rajzolni a körzetek határait”, és valótlanságokat állít a praxisok méretéről. „Ő látja az adatokat, és mégsem mond róla igazat” – állítja Komáromi, aki szerint ez a hozzáállás tovább rontja a háziorvosok szakmai reputációját és aláássa a betegek bizalmát.
Egy államtitkárnak, aki az egészségügyért felel, az lenne a dolga, hogy megbecsülje és támogassa az ágazatban dolgozókat, biztosítsa a működés feltételeit, és gondoskodjon arról, hogy a betegek időben megfelelő ellátáshoz jussanak. Ehelyett a Fidesz-kormány képviselője a rendszer hibáiért azokat hibáztatja, akik a hátukon cipelik azt.
Ez a magatartás elfogadhatatlan. Ahogy dr. Komáromi Zoltán fogalmazott, az államtitkárnak azonnal bocsánatot kellene kérnie a szakmától és az orvosi kamarától. De egy bocsánatkérés önmagában kevés. Valódi szemléletváltásra van szükség: egy olyan egészségügyi politikára, amely nem ellenséget lát az orvosokban, hanem partnert, és amelynek célja egy mindenki számára biztonságos és jól működő rendszer felépítése.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!