Az USA megfenyegette Magyarországot.
Az Egyesült Államok egyre nyíltabban fejezi ki elégedetlenségét Magyarország és Szlovákia orosz energiaimportja miatt. A vita immár nemcsak politikai üzengetés, hanem konkrét fenyegetés szintjére lépett:
Lindsey Graham republikánus szenátor egyértelművé tette, hogy ha a két ország nem hajlandó szakítani Moszkvával az energiaszektorban, annak súlyos következményei lesznek.
Trump és szövetségesei nyomást gyakorolnak
Az elmúlt napokban Donald Trump amerikai elnök, valamint közvetlen környezete több alkalommal is hangsúlyozta: Európának le kell állnia az orosz olaj és gáz vásárlásával. Míg a legtöbb uniós tagállam a háború kitörése óta radikálisan csökkentette a függőségét, Magyarország és Szlovákia továbbra is jelentős mértékben támaszkodik Moszkvára.
Lindsey Graham dél-karolinai szenátor most először fogalmazott meg fenyegetést is. Az X-en közzétett üzenetében úgy fogalmazott: „Európa nagy része már megtette a szükséges lépéseket, de Magyarország és Szlovákia még mindig orosz olajon él. Ha nem változtatnak, annak következményei kell, hogy legyenek – és lesznek is.”
Ez a kijelentés azért különösen erős, mert Graham Trump egyik legközelebbi szövetségesének számít, és szavai szoros összhangban állnak az elnök álláspontjával.
Szigorodó amerikai álláspont
Trump a hétvégén közzétett levelében is egyértelművé tette: kész újabb szankciókat kivetni Moszkvára, és elvárja a NATO-partnerektől, hogy teljesen szakítsanak az orosz kőolajjal. A republikánus vezetés szerint minden hordónyi import az orosz háborús gépezetet finanszírozza, és meghosszabbítja a vérontást Ukrajnában.
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter egy brüsszeli fórumon ugyancsak keményen fogalmazott. Mint mondta: „Az összes orosz gázt ki akarjuk szorítani Európából. Minél inkább elzárjuk Putyin pénzcsapjait, annál hamarabb érhet véget a háború.”
Míg az uniós tagállamok többsége hatalmas erőfeszítéseket tett alternatív energiaforrások bevonására – LNG-terminálok építésével, norvég és észak-afrikai szállítási szerződések megkötésével –, Budapest és Pozsony a háború óta épp ellenkező irányba indult el.
Egy friss elemzés szerint Magyarország orosz kőolajfüggősége 2021-ben 61 százalék volt, 2024-re azonban 86 százalékra nőtt. Szlovákia pedig továbbra is szinte teljes egészében Moszkvára támaszkodik. Ez nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai kérdés is, hiszen mindkét ország szoros kapcsolatot ápol a Kremllel.
Szijjártó Péter külügyminiszter szerint a helyzet kényszerűségből fakad: Magyarországra két kőolajvezeték érkezik, az egyik Oroszországból, a másik Horvátország felől. Utóbbi kapacitása viszont nem elegendő ahhoz, hogy önmagában kielégítse Magyarország és Szlovákia szükségleteit. „Fizikailag lehetetlen lenne ellátni a régiót csak a horvát vezetéken keresztül” – érvelt a miniszter.
Szakértők ugyanakkor rámutatnak: több ország is hasonló kihívásokkal nézett szembe, mégis képes volt gyors ütemben diverzifikálni az energiaellátását, akár magasabb árak vállalásával, akár infrastrukturális beruházások révén.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!