Újabb gyomrost kapott a magyar kormány.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a magyar ipar teljesítménye idén júliusban ismét gyenge számokat hozott. Bár havi alapon 2 százalékos növekedést mértek, éves összehasonlításban az ipar termelése még mindig 1 százalékkal elmaradt a tavalyi szinttől. A legnagyobb meglepetést azonban a kormány által kiemelten támogatott akkumulátorgyártás okozta, amely 20 százalékkal esett vissza – ezzel ismét kérdőjelek kerülnek a „gazdasági motor” szerepébe szánt ágazat köré.
Iparági vegyes kép: van, ami stabilizálódik
Az ipari szerkezeten belül akadnak biztató jelek. A járműgyártás, amely az egyik legnagyobb súlyú ágazat, nem esett tovább, sőt, minimális, 0,1 százalékos növekedést mutatott éves bázison. A számítógép-, elektronikai és optikai termékek előállítása ennél sokkal dinamikusabban, 28 százalékkal bővült. Az élelmiszer- és dohányipar szintén szerény, de pozitív, 1,3 százalékos emelkedést produkált.
Ezek az adatok jelzik, hogy bizonyos területek képesek stabilizálódni, miközben más szektorok, különösen a feldolgozóipar exportvezérelt részei továbbra is jelentős kihívásokkal szembesülnek.
Az akkugyártás: a remélt húzóágazat bukdácsolása
Az akkumulátoripar, amelyet a kormány az elmúlt években a magyar gazdaság „csodafegyvereként” emlegetett, júliusban kifejezetten rossz hónapot zárt. Az ágazat termelése 20 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ez azért különösen figyelemre méltó, mert májusban és júniusban még kisebb növekedést sikerült felmutatni (+3 és +7,3 százalék), így úgy tűnt, hogy az iparág kilábalhat a tavaszi visszaesésből.
A mostani adatok azonban ismételten rávilágítanak: a szektor rendkívül volatilis, teljesítménye kiszámíthatatlan. Legutóbb márciusban volt hasonlóan súlyos a helyzet, akkor 41 százalékos zuhanást mértek.
A háttérben több tényező is állhat: a globális kereslet lassulása, az elektromosautó-piac bizonytalanságai, valamint az energiahordozók és alapanyagok ingadozó ára. Mindez azt mutatja, hogy bár az akkugyártás hosszú távon stratégiai jelentőségű lehet, rövid távon nem biztosítja a magyar gazdaság stabilitását.
Exportkitettség: gyenge rendelésállomány
Éves bázison a feldolgozóipari export 1,3 százalékkal, a belföldi értékesítés 5,3 százalékkal esett vissza. Ez a kettősség jól mutatja, hogy a magyar ipar továbbra is erősen függ a külföldi kereslettől, amely jelenleg gyengélkedik.
Júliusban az új exportrendelések 4,6 százalékkal csökkentek, miközben a belföldi megrendelések 4,7 százalékkal nőttek. Összességében így az új rendelések volumene 3,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a teljes rendelésállomány pedig 7,3 százalékkal zsugorodott.
Ez különösen aggasztó trend, mert a hazai ipar gerincét adó exportorientált vállalatok tartós megrendeléscsökkenése a jövőben még erősebb visszaesést hozhat.
Hosszabb távú trend: mélyebb válság az iparban
Az év első hét hónapját tekintve az ipari termelés összességében 3,6 százalékkal maradt el a tavalyitól. Ez rosszabb eredmény, mint a 2023-ban mért 3 százalékos csökkenés. Az ipar tehát nemcsak rövid távon, hanem strukturálisan is nehézségekkel küzd.
Szakértők szerint mindez arra figyelmeztet, hogy a magyar gazdaság túlzottan egy lábra – az exportvezérelt feldolgozóiparra és azon belül az akkumulátoriparra – állt. Ez komoly kockázatot jelent, hiszen bármilyen globális piaci zavar azonnal érezhetően megrázza a hazai adatokat.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!