Mire készülnek? Milliárdokkal erősíti a kormány a TEK-et.
A kormány újabb 4,5 milliárd forintot csoportosított át a Terrorelhárítási Központ (TEK) számára – derült ki egy csütörtök esti rendeletből. A döntés egyszerre növeli a szervezet anyagi lehetőségeit és kiterjeszti jogosítványait. A hivatalos indoklás a szomszédban zajló háborúra és a „gyorsan változó terrorfenyegetettségre” hivatkozik. Ám mindez felveti a kérdést: valóban ez a legsürgetőbb állami feladat, miközben más közszolgáltatások romokban hevernek?
27 milliárdról 31,5 milliárdra – a TEK sosem látott erősödése
A Terrorelhárítási Központ idei, törvényben rögzített költségvetése 27 milliárd forint volt. Ehhez jön most hozzá a kormány által biztosított 4,48 milliárdos pluszforrás, amelyet a központi tartalékból, „rendkívüli kormányzati intézkedések” címén vesznek el.
Míg a kórházak évek óta adósságspirálban vergődnek, az iskolák pedig tanárhiánnyal küzdenek, a TEK folyamatosan erősödik. A kérdés az: miért épp a fegyveres szervek kapnak újra és újra kiemelt figyelmet, miközben az állampolgárok mindennapi problémái egyre súlyosabbak?
Jogosítvány-bővítés: még szélesebb mozgástér a titkosszolgálati műveletekben
A pénzen túl új jogkörökkel is felvértezték a terrorelhárítókat. A belügyminiszter döntése alapján a TEK saját hatáskörben gyűjthet külföldi eredetű információkat, vagy működhet együtt a nemzetbiztonsági szolgálatokkal. A külügyminiszter pedig felhatalmazhatja a szervezetet arra, hogy külföldön is végezzen műveleteket Magyarország „biztonsági és bűnüldözési érdekeinek” érvényesítése érdekében.
Ez a változtatás több kérdést is felvet: ki és milyen ellenőrzési mechanizmusok mellett garantálja, hogy a TEK ne éljen vissza a kibővített lehetőségekkel? Hol a határ a nemzetbiztonsági érdek és a politikai érdek között?
Az ukrajnai háború mint állandó indok
A jogszabály indoklása szerint az Ukrajnában zajló háború, valamint annak humanitárius következményei miatt van szükség a TEK megerősítésére. Csakhogy a kormány az elmúlt években szinte minden jogkörbővítést és különleges intézkedést a „veszélyhelyzet” címkéjével igazolt. Így nem meglepő, hogy most is a szomszédos konfliktusra hivatkozik.
Valóban indokolja a háború, hogy milliárdok menjenek a terrorelhárításra, miközben Magyarországon nincs közvetlen terrortámadás-veszély? Vagy inkább arról van szó, hogy a kormány egyre centralizáltabb és kontrollálatlanabb hatalmat ad a rendvédelmi szervek kezébe?
Nemzetközi példák: biztonság kontra szabadság
Nyugat-Európában a nagy terrortámadások után valóban megemelték a terrorelhárító szervek költségvetését, ám ott folyamatosan zajlik a vita az állampolgári jogok és a biztonság egyensúlyáról. Magyarországon viszont a közbeszéd szinte kizárólag a kormányzati narratívát ismétli: „a biztonság mindennél fontosabb”.
De vajon milyen áron? Ha a TEK egyre több forrást és jogosítványt kap, ki ellenőrzi, hogy ezek a hatáskörök ne váljanak a mindenkori politikai hatalom eszközeivé?
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!