Minden borul: Súlyos kérdőjelek Orbán Viktor fideszes győzelmet ígérő számai körül.
Az idei tusványosi beszéd egyik legemlékezetesebb pillanatában Orbán Viktor miniszterelnök magabiztosan nyugtatta meg a Fidesz szimpatizánsait: saját méréseik szerint a 106 egyéni választókerületből 80-at megnyernének. A kijelentés célja egyértelmű volt: ellensúlyozni a független közvélemény-kutatások sorát, amelyek a Tisza Pártnak mutatnak jelentős előnyt. Csakhogy a számok mögötti kutatások eredete és hitelessége máig homályban van – és egyre több szakértő szerint a kép nem áll össze.
Ki mérte, és hogyan? A kormány hallgat
A miniszterelnök által idézett felmérések készítője ismeretlen. Még Gulyás Gergely miniszter sem válaszolt egyenes kérdésre a kormányinfón. Pedig egy ilyen volumenű adatfelvétel – 106 körzetben, körzetenként 500 fő megkérdezésével – óriási erőforrást igényel: közel 58 ezer telefonos interjú, teljes call centerek havi kapacitásának lekötése mellett.
Tóka Gábor választási szakértő szerint már a mintavétel módja is gyanút kelt: ha minden számot csak egyszer hívhattak, a minta jelentős része a legkönnyebben elérhető válaszadókból – jellemzően idősebb, nem a legképzettebb, de nem is a legszegényebb nők – állhatott össze. Ez pedig súlyos torzítást okozhat, különösen a fiatalabb korosztályok alulreprezentáltsága miatt.
Nyilvánosságra hozott számok – reprezentativitás nélkül
Tusványos után néhány héttel a kormányközeli Index részleteket kezdett közölni a felmérésekből, eddig hat körzet adatait hozták nyilvánosságra – kivétel nélkül fideszes győzelmet jelezve előre. Ám hiányzik egy alapvető információ: mennyire voltak ezek az adatok reprezentatívak az adott körzet teljes népességére nézve.
A Választási földrajz elemzése szerint a nyilvánosságra került eredmények egy része szinte biztosan manipulált vagy „kozmetikázott” adatokat tartalmaz. Máskülönben statisztikai értelemben olyan, évtizedek óta stabil mintázatoknak kellett volna egyik napról a másikra drámaian megváltozniuk, amire a modern magyar választástörténetben nem volt példa.
A matematika nem stimmel
A választási szakértők arra mutatnak rá, hogy a pártok országos támogatottsága ugyan változhat, de az egyes választókerületek relatív eltérései évek óta stabilak. Például a Fidesz Bács-Kiskun 3. választókerületében (Kalocsa és környéke) rendre 5–6 százalékponttal jobban teljesít országos eredményénél – és ez 2010 óta alig mozdult el.
Ha ebből indulunk ki, akkor az Index által közölt számok több helyen egyszerűen logikailag kizárják Orbán Viktor 80 körzetes győzelmi forgatókönyvét:
-
Kalocsán 10 százalékos fideszes előnyt mértek, pedig a modell szerint 20 százalékpont kellene a 80 nyert körzethez.
-
Sátoraljaújhelyen 11 százalékos előny szerepel, miközben a „győztes térképhez” itt 31 százalékpont kellene.
-
A legkirívóbb Mátészalka: 8 százalékpontnyi előnyt mutatnak a kiszivárgott adatok, holott ehhez a felálláshoz 40 százalékpont feletti fölény szükséges.
Más körzetekben viszont érdekes módon nincs ilyen eltérés – ami tovább erősíti a gyanút, hogy egyes számokat célzottan módosíthattak a kívánt narratíva érdekében.
Két lehetséges magyarázat – egyik sem túl hízelgő
A Választási földrajz szerint vagy valóban példa nélküli átrendeződés zajlik a szavazótáborok térbeli eloszlásában – amire a ’90-es évek óta nem volt példa –, vagy a Fidesz belső mérései valójában kétharmados Tisza-előnyt mutatnak, és a nyilvánosságra hozott adatokat úgy módosították, hogy az a párt kommunikációs érdekeit szolgálja.
A probléma lényege: a közzétett számok nem illeszkednek a választási matematika logikájába. Ha igazak lennének, akkor vagy az egész választói térkép újrarajzolódott pár hónap alatt – vagy a választókat és a közvéleményt tudatosan félrevezető adatok keringenek a kormányhoz közel álló médiában.
További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!