Elindult a keménykedés: Elvehetik Magyarország szavazati jogát

Dánia a magyar szavazati jog felfüggesztését kezdeményezi az EU-ban
Kép forrása: Európai Tanács

Elvehetik Magyarország szavazati jogát.

Fokozódik a feszültség Magyarország és az Európai Unió között: Dánia, az EU új soros elnöke bejelentette, hogy folytatni akarja a Magyarország ellen már 2018 óta zajló, híres-hírhedt hetes cikk szerinti eljárást. Ennek végső kimenetele akár az is lehet, hogy felfüggesztik hazánk szavazati jogát az EU Tanácsában.

Marie Bjerre dán EU-ügyekért felelős miniszter szerint Magyarország még mindig rendszeresen megsérti az unió alapértékeit, és ezt nem lehet tovább nézni. A miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján leszögezte:

soros elnökként Dánia prioritása lesz az eljárás továbbvitele és az uniós források megvonása azon tagállamoktól, amelyek nem tartják be a közösen vallott alapelveket.

A dán nyilatkozat gyors és határozott választ váltott ki Budapestről. Bóka János EU-ügyi miniszter szerint ez a fellépés “zsarolás és nyomásgyakorlás”. Bóka posztjában hangsúilyozta: Magyarország nem támogatja Ukrajna EU-s csatlakozását, mivel az háborús ország és belépése szerinte súbos következményekkel járna. A magyar álláspontot, mondta, a lakosság támogatása is megerősíti: a Voks 2025 konzultáció során a válaszadók 95%-a nemmel szavazott.

A hetes cikk szerinti eljárást az EP indította el 2018-ban, miután úzsákot emeltek a magyar jogállamisági helyzetre. A folyamat azonban azóta megakadt, mindössze nyolc meghallgatást tartottak a Tanácsban. Most azonban az EU-tagállamok többsége, a sajtóhírek szerint már 19 ország, kész támogatni, hogy a magyar kormány tettei valóban veszélyeztetik az EU értékeit.

A szavazati jog elvételéhez azonban további jogi lépcsők kellenek: először négyötödös támogatással el kell ismerni, hogy fennáll az értéksértés veszélye, majd az összes tagállamnak egyhangúlag el kell fogadnia, hogy az értéksértés tényleges és tartós. Csak ezután lehet dönteni a szankciókról, mint a szavazati jog felfüggesztése.

Bár a folyamat tehát bonyolult és lassú, Dánia fellépése azt jelezheti, hogy Brüsszel és a tagállamok többsége egyre kevésbé tűri el a magyar kormány folyamatos konfrontatív politikáját. A kérdés most az, hogy Budapest hajlandó lesz-e kompromisszumra, vagy még tovább feszíti a húrt.


További cikkeinkért kövesd az Ellenszél Facebook-oldalát is!

loading...