Lázár új szabálya felforgatja a plázák működését – komoly változás jöhet az üzlethelyiségeknél. Szigorítaná a plázaszabályokat a kormány: új engedélyköteles eljárás jöhet minden üzletnyitásra.
Lázár János minisztériuma újabb módosítást tervez a plázastop rendeletben
Jelentősen átalakítaná a kereskedelmi célú ingatlanhasználat szabályozását az Építési és Közlekedési Minisztérium. Egy frissen társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet értelmében a jövőben nemcsak új építés vagy bővítés, hanem minden kisebb bérleti vagy tulajdonosi változás is hatósági engedélyhez kötötté válhat a nagyobb üzlethelyiségeket érintően – hívta fel rá a figyelmet a HVG.
A szabályozás a 2018 óta hatályban lévő, úgynevezett plázastop (143/2018. kormányrendelet) további szigorítását jelenti. Ennek értelmében már most is engedély szükséges, ha egy kereskedelmi célú épület rendeltetése megváltozik. Az új javaslat azonban kiterjesztené ezt a kötelezettséget.
Mi változna pontosan?
A módosítás lényege, hogy minden olyan üzlethelyiség esetében, amely 400 négyzetméternél nagyobb és kereskedelmi célra használt, a jövőben nemcsak az átalakításra vagy bővítésre, hanem az ingatlan bérbeadására vagy eladására is engedélyt kellene kérni a területileg illetékes kormányhivataltól.
Ez azt jelenti, hogy bármilyen, akár aprónak tűnő üzleti tranzakció – például egy új bérlő beköltözése vagy a tulajdonosváltás – új rendeltetésmódosítási eljárás lefolytatását igényelné.
Miért jelent ez problémát a piac szereplőinek?
A szakértők szerint az új szabályozás jelentős bürokratikus terhet róna azokra, akik kereskedelmi ingatlant használnak, bérbe adnak vagy épp vásárolni terveznek. Egy ilyen változtatás nemcsak lelassíthatja a tranzakciókat, hanem kiszámíthatatlanná is teheti a piac működését.
Ódor Dániel, a Taylor Wessing budapesti irodájának partnere szerint a rendelet gyakorlatilag új alapokra helyezné a hazai kereskedelmi ingatlanpiac működését. Véleménye szerint nem csupán adminisztratív többletfeladatokról van szó: a tranzakciók időtartama megnőhet, a befektetői döntések lassulhatnak, és a külföldi szereplők számára is kockázatosabbá válhat a magyar piac.
„A kiszámíthatóság csökkenése különösen elbizonytalaníthatja a külföldi befektetőket, akik stabil, átlátható szabályozási környezetben szeretnének dolgozni”
– emelte ki Ódor.
Az elmúlt években a magyar kormány egyre szigorúbb kontrollt gyakorol a kereskedelmi fejlesztések felett – a plázastop is ennek egyik eszköze volt. A cél hivatalosan a településszerkezet védelme és a túlzottan gyors, ellenőrizetlen kereskedelmi terjeszkedés megfékezése volt. Most azonban úgy tűnik, a fókusz az üzemeltetésre és a használatra is kiterjed.
A kérdés az, hogy valóban szükség van-e ilyen szintű állami beleszólásra egy piacilag amúgy is nehéz helyzetben lévő szektor működésébe. A kereskedelmi ingatlanpiac a gazdasági lassulás, a fogyasztás visszaesése és a magas kamatkörnyezet miatt már most is komoly kihívásokkal küzd.
Mi várható a következő időszakban?
A tervezet jelenleg társadalmi egyeztetésen van, vagyis még nem emelkedett jogerőre. A következő hetekben várhatóan számos szakmai szervezet, ingatlanpiaci szereplő és jogi szakértő fog véleményt nyilvánítani róla.
Amennyiben azonban a javaslat jelenlegi formájában életbe lép, az jelentősen átírhatja a hazai kereskedelmi ingatlanhasználat játékszabályait – nemcsak a nagyvállalatok, hanem a kisebb üzemeltetők és befektetők számára is.